Nagyon súlyos kritikákat fogalmazott meg a magyar médiaszabályozással szemben az Európa Tanács (ET). A szervezet lapunk birtokába került jelentése 47 oldalon összesen 61 helyen indítványoz változtatást a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010/104-es, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010/185-ös törvényekhez – utóbbit szokták általában „médiatörvénynek” hívni. Az ET jelentése azért fontos, mert – bár a tanács nem az Európai Unió hivatalos szervezete – nyilvánvalóan figyelembe veszi az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben folytatott vizsgálatában.

Neelie Kroes uniós médiabiztos is üdvözölte például a jelentést, és azt mondta, a kritikák igazolják, hogy „jogosak voltak az aggodalmai” a magyar médiaszabályozással kapcsolatban, egyben reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány figyelembe veszi az észrevételeket. A parlamentben várhatóan pénteken szavaznak majd a médiatörvény módosításairól. Mivel a kormány általános gyakorlattá tette, hogy a zárószavazás előtt közvetlenül is jelentős módosításokat hajt végre törvénytervezeteken, egyelőre kérdés, mennyire veszik figyelembe az ET véleményét.

A jelentés azt vizsgálja, a magyar szabályozás mennyiben felel meg azoknak a nemzetközi és uniós emberi jogi, sajtó-, és szólásszabadságról, médiaszabályzásról szóló egyezményeknek, jogszabályoknak, melyeket elvileg Magyarország is kötelezőnek tart önmagára nézve. A május 11-i keltezésű szöveg tartalmazza már azokat az észrevételeket is, amiket az Alkotmánybíróság fogalmazott meg, amikor a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette.

Lehetőség a cenzúrára

A jelentés néhány már jól ismert anomáliát is megemlít, például azt, hogy a „sajtótermék” fogalma nincs pontosan definiálva, így széles értelmezési lehetőséget ad a médiahatóságnak, hogy mit tekintsen vizsgálata tárgyának, hírszolgáltatásnak, akár az online, akár a nyomtatott sajtó esetében. Ezért itt pontosabb megfogalmazást javasol az ET. Terjedelmes kritikával illeti a jelentés a médiumok regisztrációs kötelezettségét, és megállapítja, hogy ilyen egyetlen ET-tagállamban sincs, főleg az online és a nyomtatott sajtó számára. A Tanács ezért arra kéri a kormányt, egy médiavállalkozás egyébként is létező regisztrációs kötelezettségein (bíróság, adóhatóság) túl ne írjon elő ilyet. Mint megemlítik, a magyar kormány nem tudta megindokolni, miért ír elő plusz regisztrációs kötelezettségeket ezen felül.

Szalai Annamária, az NMHH elnöke: Európa szerint túl sok mindenben tudorkodhat

MTI / Kovács Tamás

Bírálat tárgya az is, hogy a törvény előírja: a médiaszolgáltatóknak kötelező a magyar alkotmányos rendet tiszteletben tartaniuk tudósításaikban, és „nem sérthetik az alkotmányos rendet”, ami által a jelentés szerint „bármely, a jelenlegi alkotmányos helyzetet érintő kritika törvénysértőnek nyilvánítható”. Ugyancsak „tág teret ad a szubjektív ítéleteknek” a jelenlegi szabályozás állapota, mely szerint bármely többség, vagy kisebbség méltóságát sértő, kirekesztő jellegű tudósítás, vélemény büntetendő. Az ET szerint ez tökéletes táptalaj a cenzúrához, és humoros, szatirikus tartalmak szankcionálását is lehetővé teszi. A jelentés így a szabályozás pontosítását, egyes elemek törlését kéri a jogszabályból.

Le monopóliumokkal

Ugyancsak töröltetnék a médiatörvény 181-es paragrafusát, mely szerint a hatóság szankcionálhat, ha valaki beadvánnyal fordul a testülethez, mert úgy érzi, egy bizonyos személy, közösség „alulreprezentált” egy médiaszolgáltatónál. A család szentségének védelme esetében azt kérik, kerüljön ki a szövegből az az utalás az alkotmányra, amely szerint a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul, mert így az egynemű párok esetében diszkrimináció érvényesül.

Az ET megsemmisítené azt a rendelkezést is, hogy a közmédiumok csak a Magyar Távirati Irodától rendelhetnek tartalmat, mert ez súlyosan sérti a pluralizmust és az egyes közmédiumok autonómiáját.

Részletesen foglalkozik a jelentés a médiafelügyeletet gyakorló testületek tagjainak megválasztásával, és megállapítja, hogy jelenleg – a kétharmados kormánytöbbség miatt – nincs biztosítva, hogy ez plurális módon történjen, hiszen jelenleg a Fidesz-KDNP delegálta például a Médiatanács minden tagját, a kormányfő javaslatára nevezték ki a médiahatóság elnökét, így fennáll a politikai befolyásolás veszélye. Ezért olyan kinevezési mechanizmust javasolnak, amely biztosítja, hogy az ellenzéki oldal közreműködése nélkül ne lehessen az érintetteket megválasztani-kinevezni. Az ET teljesen megszüntetné a médiabiztos intézményét – amely egyébként teljesen kiüresedne az AB-döntés után benyújtott törvénymódosítás eredményeképpen.

A rádiófrekvenciák esetében a jelentés megállapítja, hogy a szabályozás széles lehetőséget biztosít a médiahatóságnak arra, hogy verseny nélkül, önkényesen megállapított kritériumok alapján adományozzon frekvenciaengedélyeket, és teljesen új szabályozás megalkotását sürgeti. Kitér a szöveg az ön- és társszabályozás kérdésére is; ezzel kapcsolatban azt írja, a törvény – miközben fontos szerepet szán ezen intézménynek – széles lehetőséget biztosít a médiahatóság számára, hogy az önszabályozást végző testületek munkájába is beleszóljon, és ennek az állapotnak a megszüntetését indítványozza.

Mivel az ET és a Bizottság „szoros felügyelet alatt tartja” a kormányt médiaügyekben, ha a parlament nem veszi figyelembe a jelentésben foglaltakat, könnyel előfordulhat, hogy a Bizottság esetleg kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.