A Fidesz kétharmados győzelme óta majdnem 120 alkalommal szólalt fel eddig az Országgyűlésben Rogán Antal. A főváros V. kerületének polgármestereként is tevékenykedő, a Fideszben már a kilencvenes évek óta politizáló Rogán törvényalkotási ambíciója sem elhanyagolható, 31 önálló, 201 közös indítvány fűződik a nevéhez. Most rá vár a feladat, hogy a karrierjét államtitkárként folytató Lázár János utódjaként a parlament legnagyobb frakcióját vezesse.

Rogán a törvényalkotásban már-már polihisztornak számít: az óriási nemzetközi vihart kavart médiatörvény egyik előterjesztőjeként, majd módosítójaként a média világában éppúgy "járatos", mint pénzügyi-gazdasági-energetikai témákban. Utóbbit az is magyarázza, hogy közgazdász végzettségű, s eddig ő vezette a parlament gazdasági-informatikai bizottságát is, aminek azonban most búcsút mondhat. Rogán ténykedését persze álnaivitás volna csak a sokoldalúságával és az elképesztő szorgalmával magyarázni, hiszen a Fidesz-frakción belül általános gyakorlat a törvénystrómanok alkalmazása, ő pedig egy közülük; a kormány és a minisztériumok által kitalált törvényjavaslatokat egyéni képviselőkön keresztül passzírozzák át a parlamenten.

MTI / Beliczay László

Szembeszállt Navracsiccsal

Bár a médiatörvényt elfogadása után még sok ponton módosítgatták, egyik fontos eleme, a különösen erős hatalommal felruházott médiahatóság létrejött, sőt annak vezetője, Szalai Annamária épp Rogánnak köszönhetően kapott rendeletalkotási jogot. Rogán volt ugyanis az, aki 2010 végén azt javasolta, rögzítsék alkotmányba a médiahatóság vezetőjének rendeletalkotási jogát. Az ötlet nem nyerte el Navracsics Tibor közigazgatási miniszter tetszését, ahogy az sem, hogy a tárcát megkerülve akciózott Rogán. A kakaskodásból végül Navracsics került ki győztesen, a kormány elutasította a javaslatot.

Jóllehet az előterjesztések jelentős részét nem egyedül, hanem többedmagával jegyezte (sok esetben éppen Lázár Jánossal), több olyan jogszabályt és módosítást szavazott meg az Országgyűlés, amely csak Rogán nevéhez kötődik. Ilyen például a földgáztörvény módosítása, aminek köszönhetően az egyetemes gázszolgáltatás esetében minden ármeghatározási kérdés az energiaügyekért felelős miniszter hatáskörébe került, azaz az importgáz és a hazánkban termelt földgáz árát is a fejlesztési miniszter határozhatja meg. A módosítás a korábbi közüzemi nagykereskedőnél (E.ON) verte ki a biztosítékot, hiszen minden termékárból eredő kockázatot nekik kell viselni. Igaz, a szabályozás a Molt is hátrányosan érinti, mert egy meghatározott mértékig hatósági áron kell értékesítenie a Magyarországon kitermelt földgázát.

Rogán Antal és Lázár János a parlamentben

MTI / Beliczay László

A leendő frakcióvezető a devizahitelben eladósodottakat érintő végtörlesztésben is szerephez jutott, miután egy módosító indítványával azokat is kedvező helyzetbe hozta, akikre a bankok értelmezése szerint akkor még nem terjedt ki a végtörlesztésről szóló törvény hatálya.

A félkarú rablók kirablója

A legtöbb ellenséget Rogán valószínűleg a szerencsejáték-iparágban szerezte magának, miután egyike volt azoknak, akik a játékadó szigorítását szorgalmazták. Neki köszönhető, hogy a nyerőgépek adóját ötszörösére, félmillió forintra emelték. Az adóemeléskor a Magyar Szerencsejáték Szövetség a vészharangot kongatva hangoztatta, hogy emiatt tízezer, játékteremként is működő vendéglátóhely szűnik majd meg országszerte, ami egyet jelent a munkanélküliek számának növekedésével is. Az ötlet egyébként visszafelé sült el: 2012 tavaszán kiderült, a NAV egyre kevesebb pénzt szed be a játékadóból. Míg januárban 6,7 milliárdot kasszíroztak, márciusban ez az összeg már majdnem egymilliárd forinttal kevesebb volt. Persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a novemberi adóemelés előtt még több mint 20 ezer nyerőgép üzemelt, áprilisban ezzel szemben a NAV adatai szerint már csak 6591 darab.

Adóguru

Volt persze Rogánnak olyan „alkotása” is, amelyet ugyan elfogadott a parlament, de nem sokkal később megszüntetett. Az általa kitalált „bizonytalan adójogi helyzet” intézménye például mindössze alig két hónapot élt. Rogán szerint ez a jogintézmény lehetőséget teremt a jóhiszemű adózóknak arra, hogy az adókötelezettségeik esetleges megsértéséhez kapcsolódó jogkövetkezmények (adóbírság, mulasztási bírság) alól mentesüljenek, feltéve, hogy adóbevalláskor jelzik, nem biztosak benne, hogy helyesen értelmezik a jogszabályokat. Az év elején megszülető új adójogi intézményt később azzal az indokkal szüntették meg, hogy az év eleje óta eltelt rövid idő alatt is egyértelműen igazolódott, "az adózók még nincsenek felkészülve egy ilyen vagy ehhez hasonló intézményre".

Az adózással kapcsolatos jogszabályok meghozatalában Rogán oroszlánrészt vállalt, a regisztrációs adó csökkentésében éppúgy jelentős szerepe volt, mint abban, hogy a munkáltatók által jelenleg fizetendő összesen 27 százalékos társadalombiztosítási járulék 2012-től szociális hozzájárulási adó néven fusson tovább.

Utóbbival lényegében az állam kötelezettségvállalását írta nullára, hiszen amíg a társadalombiztosítási járulék fizetése nyomán létrejövő biztosítási jogviszonyból a törvény által előre meghatározott módon és mértékben keletkezett ellátási jogosultság, addig a szociális hozzájárulási adó nyomán előre meghatározott mértékű ellátási kötelezettség nem keletkezik. Emellett az IMF-EU-s egyezkedés magyar tárgyalódelegációjának egyik tagjaként rá hárul a Brüsszel által bírált jegybanktörvény korrekciója, az ezzel kapcsolatos módosító indítványok beterjesztése.