Ezért, mint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében írta, az ombudsman újabb átfogó programban elemzi a fogyatékos embereket megillető különböző kedvezmények elbírálásának módját, az ilyen eljárások jogértelmezési gyakorlatát és azt, hogy a felsőoktatási intézmények - különösen az állami egyetemek - miként biztosítják a fogyatékossággal élő hallgatókat megillető jogokat.

Ennek oka többek között, hogy fogyatékossággal élő hallgatók több felsőoktatási intézmény eljárása miatt is az alapvető jogok biztosához fordultak. A panaszok szerint volt olyan intézmény, amely nem vette nyilvántartásba fogyatékos hallgatóját, így az nem kapott felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól, bár bemutatta a szükséges igazolásokat. Előfordult, hogy a doktori iskola nem hozott döntést nyelvvizsga-követelmény alóli felmentésről, holott a felsőoktatási intézmény a szükséges szakértői vélemények alapján előzőleg már nyelvvizsga hiányában is kiadta a diplomát. Olyan intézményről is tettek bejelentést, amely mérlegelési jogkörben dönt a fogyatékos hallgatónak járó kedvezményekről - tették hozzá.

Mindezek miatt az alapvető jogok biztosa 26 felsőoktatási intézménytől kért tájékoztatást. Rákérdezett egyebek mellett arra, hogy az intézmények, doktori iskolák hogyan járnak el, amikor elbírálják a fogyatékossággal élő hallgatók nyelvvizsgamentességre és az egyéb mentességekre vonatkozó kérelmeit, milyen módon tartják nyilván ezeket a hallgatókat, és milyen dokumentumokkal kell igazolni a fogyatékosságot.

Az ombudsman felméri azt is, hogy az egyetem nyilvántartása alapján hány, fogyatékossággal élő hallgató tanul az adott intézményben és tájékozódik arról is, hogy az azzal megbízott munkatárs hogyan segíti a fogyatékos hallgatók beilleszkedését, milyen módon vesz részt a hallgatók kérelmeinek nyilvántartásában, elbírálásában, hogyan tart velük kapcsolatot, milyen személyi és technikai segítségnyújtást, szolgáltatásokat, segédeszközöket vehetnek igénybe az érintett hallgatók - olvasható a közleményben.