A Szabadság és Reform Intézet szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozta: az Ab döntéséből az következik, hogy a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló, alaptörvény-ellenes törekvéssel szemben csak "utólagos normakontroll vizsgálat" kezdeményezhető, amire viszont az alapvető jogok biztosán kívül csak a kormánynak és az országgyűlési képviselők egynegyedének van joga, vagyis éppen azoknak, akiknek az érdekében történik az alkotmányos jogsérelem.

Az Ab az intézet panaszát kedden egyhangú döntéssel visszautasította, mert az nem felel meg az alkotmánybírósági törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében ugyanis nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el. Az intézet véleménye szerint ez nem jelent mást, mint hogy egyetlen magyar állampolgár vagy jogi személy sem élhet panasszal azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek együttes célja "a hatalom kizárólagos birtoklása" - olvasható a közleményben.

Az Ab az alaptörvény vizsgálhatatlanságára vonatkozó álláspontja pedig azt jelenti, hogy a választásra jogosultak egyharmadának szavazatával, a kétharmados parlamenti többséget szerző politikai erő az alaptörvénybe foglalva akár a totális diktatúrát is bevezetheti, amihez ezek szerint az Ab csak "asszisztálna" - írják. A Szabadság és Reform Intézet alkotmányjogi panaszát ezért továbbítja az alapvető jogok biztosának, hogy - a panaszban foglalt tények és érvek alapján - lépjen fel az Alkotmánybíróságnál a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvéssel és az ezt elősegítő jogi rendelkezésekkel szemben - zárul a közlemény.

Az Ab keddi döntésének indokolása tartalmazza azt is, hogy "amennyiben az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be, úgy az alapjául szolgálhat az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának". A Szabadság és Reform Intézet az alkotmányjogi panaszában többek között a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részeivel összefüggésben az alaptörvény-ellenesség megállapítását és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte.

Az Ab szerint az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el. Tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt szocialista miniszterelnök március 15-én "alkotmányos blokádot" hirdetett arra az esetre, ha az Ab harminc napon belül nem dönt a Szabadság és Reform Intézet beadványának megtárgyalásáról. A Szabadság és Reform Intézet megalakulását 2011. április 21-én jelentette be Bokros Lajos, aki az intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Bokros Lajos 2009 nyarán, az európai parlamenti választásokon az MDF listájának éléről került az EP-be, a 2010-es választásokon az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, ám a párt nem szerzett parlamenti mandátumot. A konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója egy volt MDF-es politikus, Kerék-Bárczy Szabolcs.