Június 15-én lesz nyilvános, valószínűleg tehát akkor kapják kézhez a kórházak a tisztiorvosi hivataltól azt a határozatot, amely intézményre lebontva határozza meg a kapacitási, progresszivitási szint-besorolást, amely alapján újrakötik a finanszírozási szerződéseket. Ha Szócska Miklós állja a szavát, egyetlen intézményt sem zárnak be, néhány azonban funkciót válthat.

A hvg.hu több kórházigazgatóval is beszélt, de konkrétumot egyikük sem tud még. Azt mondták: a kérdés egyelőre nyitott, ugyanis számtalan verziót festettek fel azokon az egyeztetéseken, amelyeken a tisztiorvosi hivatal és a minisztérium illetékesei is jelen voltak még másfél hónappal ezelőtt. „Hogy ebből mi valósul meg, nem tudjuk. Nyilván, ez sok munka, de jó lenne, ha nem húznák tovább az idegeinket”- fogalmazott az egyik intézményvezető. Egy másik főigazgató azt mondta, nem tudja miként lesznek teljesíthetőek „az elvi minimumok akkor, amikor ilyen súlyos szakember-hiány van.” Azt már egy harmadik főigazgató fogalmazta meg: a kórházigazgatói lebegtetésekkel együtt ez már túl sok. „Az előzetes egyeztetésekből az derült ki, hogy a legnagyobb problémát a szakember-hiány okozza majd.”

Kiderül, mi működőképes

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanakkor nem érti, miért nem kapták meg a kórházigazgatók a rájuk vonatkozó határozatot. „Lehet, hogy a végleges, hivatalos változatot még nem, de ez csupán formaság. Az biztos, hogy számos egyeztetés volt, a legutóbbi pünkösd éjjel, én voltam a 148. aznap, akivel a végleges adatokról egyeztettek.” Most egyrészt a kapacitások derülnek majd ki: azaz, meghatározzák, hogy az adott intézmény az adott szakmára lebontva mennyi ágyat kap. Meghatározzák a progresszivitási szinteket is, azaz a szakmai kollégiumokkal egyeztetve azt, hogy az adott intézmény az adott ágyszámaival együtt milyen súlyosságú betegeket láthat el. Ez alapján besorolhatják majd őket 1, 2A, 2B, 3A és 3B szintre.

Néhány nap múlva minden kiderül?

A kapacitások és a progresszivitási szint után mindezekhez a területi ellátási kötelezettséget is rendelnek, ami egyben beutalási rendet is jelent. Ehhez kapcsolják majd a tárgyi és humánerőforrás minimum feltételeit, azaz: hogy milyen építészeti, eszköz és személyi feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy működőképes legyen az adott osztály. Rácz Jenő egyébként azt mondja: minden intézménynek június közepétől négy hónapja van arra, hogy önbevallást készítsen arról, az egyes osztályok megfelelnek-e ennek. Ezt az ÁNTSZ-hez kell eljuttatni, a szervezet később ellenőrzi az igazmondást.

Rácz Jenő azt is mondta: ez az új struktúra majd azoknál a kórházaknál hozhat változást, amelyek profilt váltanak. Szerinte ez 15-17 intézményt érint, a legtöbb helyen egyes aktív fekvőbeteg feladatok szűnnek meg, amelyek helyébe krónikus, vagy járóbeteg ellátás jöhet.
Korábban Fülesdi Béla, az egészségügyi államtitkárság munkáját segítő véleményalkotó testületnek, a Szakmai Kollégiumnak az elnöke az MTI-nek azt mondta: az új rendszerben a ritkább, speciálisabb ellátást igénylő betegek jobb eséllyel juthatnak majd hozzá a legmagasabb szintű ellátáshoz, összességében pedig minden térségben mindenki egyenlő eséllyel juthat majd hozzá a számára szükséges, legmagasabb szintű ellátáshoz.

Az átvett intézmények vezetői posztjára május közepéig lehetett leadni a pályázatokat, innentől két hónap elbírálás következik. Május 31-ig kellett az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak kiadnia a területi ellátási kötelezettségekkel kapcsolatos határozatokat, ami után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár előkészíti a finanszírozási változtatásokat. Mindezek után, a tervek szerint csupán szeptember végével lépne hatályba az új minimumfeltételeket szabályozó rendelet.