A hivatal pénteki közleményében arra hívta fel a figyelmet: a szakvélemények összesítéséből kiderült, hogy az elutasítások és az állapotjavulások idei aránya csupán 1-2 százalékkal tér el a sokéves átlagtól. Közölték, az első öt hónap komplex minősítési felülvizsgálatainak statisztikája szerint az igénylők többsége rokkantsági ellátásra jogosult, és ezzel bebizonyosodott, hogy az orvosokat ért rágalmak teljesen alaptalanok.

A számokból kiderül, hogy a Magyarországon 2008 óta működő komplex minősítési eljárásokban az idén bevezetett korrekciók hatására nem változott számottevően a kérelmek elutasítását és az egészségi állapot javulása miatt átminősítést indítványozó szakvélemények aránya - írta a rehabilitációs hivatal.

Jelezték azt is, hogy a minősítési eljárást az Európai Unió legtöbb tagországában, valamint számos, Európán kívüli fejlett országban is alkalmazzák. Utaltak arra, hogy az alkalmazott módszer az egészségi állapotot a munkaerőpiacon hasznosítható megmaradt képességekkel összefüggésben vizsgálja.

A közlemény szerint a módszer komplexitását több szakértő együttes munkája biztosítja; az orvosok az egészségi állapotot véleményezik, a szociális és foglalkoztatási szakemberek pedig az egyén személyes körülményeit, képességeit, valamint a lakókörnyezet munkaerő-piaci lehetőségeit tárják fel és igazítják egymáshoz.

Azok az igénylők, akiknek a visszavezetése a munka világába még átképzéssel, hosszan tartó rehabilitációval sem oldható meg, vagy szociális körülményeik akadályozzák a rendszeres foglalkoztatásukat, továbbra is rokkantsági ellátásban részesülnek majd.

A hivatal kitért arra is, hogy az orvos szakértők az új igénylők 24,5 százalékánál a rokkantság megállapításához szükséges mértékű egészségkárosodás hiányában a kérelem elutasítását indítványozták. Hozzátették, az új eljárási szabályok lényegesen nem változtattak az elutasítási arányokon: a 40 százalék alatti össz-szervezeti egészségkárosodás miatt elutasított kérelmek az utóbbi négy évben rendszeresen 20 százalék körüli értéken mozogtak.