Simicskó István (KDNP) a honvédelmi fejezet sarokszámairól beszélt, amelyek megalkotásakor szerinte a kiszámíthatóság és a stabilitás volt a legfontosabb cél. A honvédelemre fordított főösszeg a 2012-es 233 milliárd forintról jövőre 237 milliárd forintra emelkedik. Jövőre ennek is hatására az ideinél néhány százzal több, összesen 25 480 főt foglalkoztat majd a honvédelem, így - értékelte - a honvédség biztos lábakon fog állni ennek a költségvetésnek az elfogadásakor. Kiemelte azt is, hogy a szakszolgálatok átszervezésével és a párhuzamosságok megszüntetésével a szaktárca 1,4 milliárd forintot tudott megtakarítani.

Varga Zoltán (MSZP) az önkormányzati szektorról beszélve leszögezte: a jövő évi büdzsében az MSZP becslései szerint 100 milliárd forinttal többet vont el az állam, mint amennyit a feladatelvonás indokolta; ráadásul a kormánypárti képviselők a költségvetés vitájában sem tudták megmondani, hogy miből fedezik majd a kiadásaikat a települések. A válaszok többségében megnevezett általános források pedig szintén jelentősen csökkennek 2013-ban - tette hozzá Varga Zoltán.

Tapolczai Gergely (Fidesz) a fogyatékkal élők költségvetési támogatásairól beszélt. Örömtelinek nevezte, hogy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására, gépjármű-átalakításra 1,9 milliárd forint jut 2013-ban, illetve hogy a 2012-es összeggel megegyező 5,8 milliárd forint jut a támogató szolgáltatásokra, közösségi ellátásra, vagy a krízisközpontoknak. Szintén üdvözölte a kormánypárti politikus a 2016-os riói olimpiára és paralimpiára elkülönített 2,8 milliárd forintot, amely több mint 2012-ben volt, ahogyan a fogyatékosok sportjára szánt támogatás sem csökkent. 

Felhívta ugyanakkor a kormány figyelmét arra, hogy 2013-ban siketlimpia is lesz Bulgáriában. Tapolczai Gergely hozzátette: szeretné, ha az erre szánt költségvetési összeg külön nevesítve lenne, nem pedig csak a MOB fejezetén belül szerepelne.

Varga Géza (Jobbik) úgy látja, a jövő évi költségvetésből hiányzik a gazdasági koncepció, amely a megszorítások mellett a gazdasági növekedésre is építene. Ráadásul szerinte a gazdasági növekedés beindításában nagyon fontos lenne a mezőgazdaságban rejlő potenciálokat kihasználni. A jobbikos politikus szerint értelmetlen ilyen alacsonyra - 2,2 százalékra - tervezni a költségvetési hiányt, hiszen ha csak a szükséges 3 százalékos célt akarnánk teljesíteni, akkor az 300 milliárd forintos többletet jelentene, amivel komoly fejlesztéseket lehetne eszközölni a mezőgazdaságban. 

Scheiring Gábor azt mondta, hogy Matolcsy György gazdasági miniszter feltalálta az államkincstár megadóztatásának műfaját, "ez már nem kapkodás, hanem nevetséges sámánizmus". Fűnyíróelv-szerű megszorítást hajtanak végre - vélte az LMP-s képviselő, hozzátéve: egy elhibázott, elsietett javaslatra újabb vad ötleteléssel válaszolt a kormány. A tervezetben megjelenő számok távol állnak a valóságtól, ez a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság költségvetése lesz - jelentette ki. Szerinte folytatódik a társadalom kettészakadása, a fiatalok negyede a kivándorláson gondolkodik, a kis- és közepes vállalkozások terhei nőnek, az evá-s vállalkozások száma jelentősen csökkent. Egyet tehetnének, hogy visszavonják ezt a költségvetést - fordult a kormányoldalhoz. 

Puskás Tivadar (KDNP) úgy látta, a büdzsé korai benyújtása azt mutatja, van cél, és van irányvonal, amit követni szükséges. Kiemelte: az idei év a stabilitás éve, a  jövő esztendő pedig az emelkedésé lesz, amikor olyan európai uniós források állnak rendelkezésre, amelyekkel a fejlődést el lehet indítani. Hozzátette: az államadósság csökkentése kiemelt cél, a kedvező tendenciát szeretnék folytatni. Ehhez szolgál alapul a jövő évi büdzsé - közölte. 

Az egészségügyről szólva azt mondta, az átalakítás elkezdődött, ez egy "nehéz ügy", mivel a költségvetési források nem bővültek és úgy kell végigvinni, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók egyaránt jól járjanak. Az idei és jövő esztendőben 22 új mentőállomás megnyitását célozták meg - mondta, hozzátéve: ez meglesz, "megcsináljuk".

Szili Katalin független képviselő arról beszélt, hogy a jelenlegi válságból való kilábaláshoz elsőként sávok közé kellene tervezni a költségvetést, rendszerszerűen kellene gondolkodni, alternatív prognózist, illetve új államháztartási filozófiát kell készíteni. Szerinte egy a teljes költségvetésre kiható átvilágítást kell végrehajtani a társadalompolitikai folyamatokra alapozva, a társadalmi szereplőkkel párbeszédben kellene kialakítani, hogy milyen költségvetést tervez a kormány és milyen jövőt szán az embereknek. Szót emelt a versenyszféra átláthatósága és az átfogó adóharmonizáció mellett, illetve kulcskérdésnek nevezte a foglalkoztatottság bővítését.