Első számú nyugdíjforrásként a magyarok 39 százaléka, míg a lengyelek 36, a németek 29 százaléka jelölte meg az állami nyugdíjbiztosítást - az Aegon kilenc országra terjedő felmérésének eredményét a magyar leányvállalat közölte.
Legkisebb arányban az angolok (10 százalék) számítanak az állami nyugdíjra. A megkérdezett 9 ezer - már nyugdíjas, illetve még aktív - személy 20 megtakarítási formát minősíthetett, egy kérdésre több választ is adhattak.
Az állami nyugdíjat követték a magán-nyugdíjpénztárak, illetve nyugdíjalapok, egyenként 30-40 százalékos - összesített - aránnyal. Figyelemre méltóan magas a nyugdíjas évekre önállóan megtakarítók aránya is, a megkérdezettek 30,6 százaléka jelölte meg saját pénzét forrásként, illetve közel 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy valamilyen hosszú távú megtakarítási számlával rendelkezik.
A megkérdezettek csaknem egynegyede említette meg lehetséges forrásként az életbiztosításokat is – Magyarországon az arány viszont 33,3 százalék -, míg a részvényeket 20 százalék tartotta említésre méltó elemnek. A válaszadók ötöde saját ingatlanával is számol a nyugdíjas évek fedezésére, vagyis meglévő ingatlanának kisebbre cserélésével is pénzhez kíván jutni.
A magyar lakosság jelentős része - főként a fiatalok - már nem csak az államra kíván támaszkodni a nyugdíjas évei alatt. A tervek azonban még nem jelentenek konkrét lépéseket is, hiszen a magyar válaszadók több mint 13 százalékának semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása nincs, az Aegon felmérése szerint.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt és kormányzóképességet is kell mutatnia.
Kigyulladt egy kioszk, a tűz átterjedt a kis boltokra, ahol egymás után robbantak fel a túlhevült gázpalackok.
A katasztrófavédelem több tanácsot is adott a várható rossz idő miatt.
