2030-ra bevezetnék az eurót, komolyan gondolják az 1 milliárd forint fölötti vagyonok adóztatását, nyugdíjat emelnek, a medián alatti jövedelműek adójóváírást és célzott szja-csökkentést kapnak. Hazahozzák az EU-s forrásokat is, ehhez a jogállamiság javítását célzó döntéseket azonnal meg kell hozni.
Magyarországon jól látszik, hogy miért van szükség saját nyugdíj-megtakarításra. Az átlagnyugdíj jelenleg körülbelül 240 ezer forint havonta, ami még a KSH adatai szerint is csak szűkös megélhetésre elég a 65 év felettieknek. Ráadásul a helyzet a jövőben tovább romolhat az ország öregedő társadalma miatt. Vagyis már most is kevés a nyugdíj, noha jelenleg viszonylag még kedvező a helyzet. Később lehet, hogy erre az időszakra még nosztalgiával fognak visszatekinteni a magyarok. A Bankmonitor elemzése.
Sokak vágya korábban nyugdíjba vonulni, mint a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár. Ez teljesen érthető, ki ne akarná korábban abbahagyni a munkát és kedvére alakítani további életét. A K&H Bank felméréséből kiderül, hogy a 30-59 éves korosztály legszívesebben 57 éves korában vonulni nyugdíjba. A Bankmonitor szakértői most azt vizsgálják meg, hogy erre hogyan van lehetőség, ha a nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év marad.
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott Zsiday Viktor véleménye, miszerint a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. Habár a magyar nyugdíjhelyzet a következő évtizedekben jelentősen nehezebbé válik, a teljes összeomlás valószínűleg nem fog bekövetkezni.
Zsugorodik a piac, hamarosan csak két magánnyugdíjpénztár marad, és kezeli 51 ezer, a kormányban nem bízó ügyfele megtakarítását. Hogyan működik majd a két megmaradt pénztár? Domokos László írása.
Bajban vannak a nyugdíjasok Nagy-Britanniában (is). Elég fölütni a konzervatív bulvárlapot, a Daily Mailt, hogy egy friss összeállításból megtudják: ők az utolsók a fejlett államok között az OECD listáján, még Kelet-Európa és Latin-Amerika országai is jobban állnak náluk. Az állami nyugdíj a szigetországban ugyanis csak az átlagfizetés 29 százaléka.
Idén két számjegyű is lehet a bérnövekedés mértéke. A nyugdíjak ettől egyre inkább leszakadnak. Tíz év számai azt mutatják, hogy a megoldást nem lehet az államtól várni.
A minimálbéreseknek legfeljebb a hideg vízre lesz elég a nyugdíjuk, miközben az átlagkeresetűeknek is el kell gondolkodniuk azon, hogy miből pumpálják fel a nyugellátásukat, ha nem akarnak rosszabbul élni, mint aktív korukban. Hogyan? Kiszámoltuk.
Jó munkához idő kell – válaszolta a fideszes Nyitrai Zsolt, amikor arról kérdeztük, miért nem valósul meg Orbán Viktor 2010-ben, az állami nyugdíjrendszerbe visszakényszerítetteknek tett ígérete. Be fogják tartani, amit a miniszterelnök ígért, csak nem tudja, mikor, mert nem ő a miniszterelnök – mondta a fideszes Pesti Imre. Magyarország gazdasági csődben volt 2010-ben, a rendszerből kivett pénzből ezt kellett orvosolniuk – magyarázta.
A nemzetgazdasági minisztérium olyan törvénytervezetet bocsátott társadalmi vitára, amely jelentősen átalakítaná a nyugdíjpénztárakról szóló törvényeket, és a módosítások szerint jövőre megalakulhat az első foglalkoztatói nyugdíjpénztár – írta hétfői számában a Napi Gazdaság.
A magyarok 72 százaléka úgy gondolja, nem lesz elég az állami nyugdíja ahhoz, hogy tisztességesen megéljen időskorában. Ennek ellenére a bankszámlával rendelkező lakosság mindössze 11 százaléka tervezi, hogy a következő négy-öt évben anyagi tartalékot képez nyugdíjas éveire. Az "élj a mának" életérzés vezeti a megtakarítókat.
Az Orbán-kormány még csak a látszatát sem igyekszik fenntartani annak, hogy másfél évvel ezelőtt nem egy egyszerű, államilag levezényelt rablás történt – írja a Véleményvezér keddi cikkében.
Első számú nyugdíjforrásként a magyarok 39 százaléka, míg a lengyelek 36, a németek 29 százaléka jelölte meg az állami nyugdíjbiztosítást - az Aegon kilenc országra terjedő felmérésének eredményét a magyar leányvállalat közölte.
Bár a leendő nyugdíjasok nagy többsége több forrásra is támaszkodik időskori éveit illetően a vizsgált országokban, még mindig az állami nyugdíjbiztosítás előfordulási aránya a legmagasabb az egyes formák között - derül ki az AEGON megbízásából végzett, kilenc országot érintő, nemzetközi kutatásból. Az állami nyugdíjpillér szerepe Magyarországon az egyik legjelentősebb.
Az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó sajtóhírek és kormányzati nyilatkozatok jelentek meg arról, mi vár a tavaly magán-nyugdíjpénztári tagságot választó mintegy 100 ezer emberre - idézi fel a Világgazdaság, amely szerint kérdéses, mekkora állami nyugdíjat kaphatnak mégis a pénztártagok.
A Generali Biztosító által végzett vizsgálat szerint a megkérdezettek csak 5 százaléka vélte azt, hogy megfelelően tud megélni a nyugdíjából.
A törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrizhesse az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok portfólióját képező eszközöket, és azok átadását az államnak.
A D.A.S. Jogvédelmi Biztosító rendezvényén elhangzott: demográfiai adatok miatt egyre több nyugdíjast kell egyre kevesebb aktív embernek eltartania, a kormány csak az ő befizetéseikből akarja fizetni a nyugdíjat, így az állami rendszerben nem kalkulálható előre a nyugdíj összege.
Szerda kora délutánig a több mint 3 millió pénztártag közül 20 862-en döntöttek a maradás mellett - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
