szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több ponton is szűkítette a parlament hétfőn az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatáskörét, átadva annak egy részét az Országos Bírói Tanácsnak (OBT).

A parlament 249 igen, 2 nem szavazat és 77 tartózkodás mellett fogadta el a bírákról, valamint a bíróságokról szóló törvények kétharmados többséget igénylő módosítását, amelyet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azután terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a Velencei Bizottság több kifogást is megfogalmazott a jogszabályokkal kapcsolatban. A kormánypártok igennel szavaztak a módosításra, az MSZP és a Jobbik tartózkodott, az LMP képviselői pedig nem nyomtak gombot.

Az Európa Tanács keretein belül működő Velencei Bizottság javaslatait figyelembe véve törölték a törvényből azt a passzust, amely úgy rendelkezett, hogy ha az OBH elnökének megbízatása lejárt, és eddig az időpontig az Országgyűlés nem választott új elnököt, akkor a hivatal vezetője a jogköröket az új OBH-elnök megválasztásáig gyakorolja. Nem került be viszont a jogszabályba az a rendelkezés - amelyet Navracsics Tibor javasolt, de később visszavonta indítványát -, hogy a bírósági hivatal vezetője ne legyen újraválasztható.

A képviselők döntöttek arról is, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke - aki jelenleg Handó Tünde - ezentúl csak az Országos Bírói Tanács által meghatározott elvek figyelembevételével jelölhet ki az illetékes helyett más, azonos hatáskörű bíróságot, ha az ügy elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható, és mindez nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével. A perben érintett felek - akiket postai úton és hirdetőtáblán is értesíteni kell az eljáró bíróság kijelölésének kezdeményezéséről - fellebbezhetnek a kijelöléssel kapcsolatban, amit a Kúria bírál el.

Eddig az OBH elnökének volt joga az, hogy kivételesen indokolt esetben elrendelje a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését. Ezentúl azonban ez a jogkör az OBT-t - a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testületét - illeti meg.

Újdonság az is, hogy az OBH elnökének a bíróságok és az OBT költségvetésére tett javaslatát a bírói tanács véleményének kikérésével kell összeállítania. A tanács költségvetése egyébként az OBH büdzséjén belül elkülönítetten jelenik meg, az OBT működésének technikai feltételeit pedig az OBH biztosítja.

Változás továbbá, hogy OBH elnöke az OBT indítványára gyakorolhatja azt a jogkörét, amely szerint javaslatot tehet bíróságokat érintő jogszabályok megalkotására. Rögzítették azt is, hogy helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait az OBT elnöke látja el.    

A hivatal elnökének ezentúl nemcsak az Országgyűlésnek, hanem a parlament szakbizottságának is be kell majd számolnia évente egyszer a bíróságok általános helyzetéről és igazgatási tevékenységéről.

A törvény kimondja azt is, hogy a bírák alkotmányjogi panasszal élhetnek az OBH elnöke által alkotott szabályzattal szemben, ha fennállnak az Alkotmánybíróságról szóló törvényben az alkotmányjogi panasz benyújtására meghatározott feltételek. Az OBH elnökének a bírák szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bírák a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, kivéve, ha törvény alapján a szolgálati jogvita elbírálása a szolgálati bíróság hatáskörébe tartozik.

Átalakul az OBT feladata személyzeti kérdésekben is, a szervezethez kerül ugyanis több ezzel kapcsolatos OBH-elnöki jogkör. Így ezentúl a tanács határozza majd meg azokat az elveket, amelyeket a bírói pályázatok elbírálásánál akkor kell figyelembe vennie az OBH és a Kúria elnökének, amikor a posztot a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval töltené be. Ezekben az esetekben egyetértési jogot is gyakorol az OBT, csakúgy, mint azoknak a bírósági vezetőknek a kinevezésénél, akik pályázásuk során nem kapták meg a véleményező hozzájárulását.

Ezentúl az OBH elnöke helyett a tanács adhat felmentést a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetén. Átveszi a tanács a hivatal vezetőjétől azt a jogkört is, amely alapján a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő három hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

Ezentúl az OBT ülésein tanácskozási joggal részt vesz - az OBH elnöke és az igazságügyért felelős miniszter mellett - a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke is. A megbeszélésekről azonban mostantól nem az OBH készíti majd a jegyzőkönyvet. Zárt ülés elrendelése esetén a tanácskozási joggal rendelkezők sem vehetnek részt a tanácskozáson, kivéve, ha az OBT másképp rendelkezik.

Az új szabályok szerint az OBH elnöke kizárólag az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bírák ellen kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását. A törvénymódosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Halálos baleset történt a 49-es főúton

Halálos baleset történt a 49-es főúton

Torkán akadt a cseh külügynek egy pesti cseh filmfesztiválra szánt orbánozó videóüzenet

Torkán akadt a cseh külügynek egy pesti cseh filmfesztiválra szánt orbánozó videóüzenet

Elhunyt 206 koronavírus-fertőzött, a beoltottak száma 2,83 millió

Elhunyt 206 koronavírus-fertőzött, a beoltottak száma 2,83 millió