Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal, egyhangúlag megsemmisítette a jogszabályt, mert kihagyták az Országos Bírói tanácsot az előkészítéséből. Az ellene szóló tartalmi kifogásokkal emiatt nem is foglalkozott.
Komoly presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni a Kúria elnöke, Varga Zs. András egy per és annak mellékhatásai miatt. Kapitulációval ért fel számára, hogy visszavonta a felülvizsgálati kérelmet egy általa felfüggesztett kúriai bíró perében, amit így jogerősen elvesztett a Kúria. Ezután pedig önálló életre kelt az indoklása, amivel a visszakozást magyarázta. Nem csoda. Ha ugyanis, mint állította, valóban az eljáró tanácsra gyakorolt külső nyomásgyakorlás miatt léptek vissza a perben, akkor a Kúria elnöke voltaképp azt adta írásba: a magyar bíróság döntéseit befolyásolhatják külső hatások. Utat vágunk a jogi útvesztőben, megmutatjuk, mitől rettent meg a Kúria elnöke, illetve előkerül egy árulkodó jegyzőkönyv és persze némi politika is.
Éles hangú közleményekben üzengetnek egymásnak.
Péterfalvi Attila szerint sérülne az integritás és a bizalmasság elve, valamint az adatkezelő elszámoltathatóságának elve is.
Varga Zs. András szerint veszélyes, ha bizonyos nézeteltérések nyilvánosságra kerülnek, így a bíróknak inkább a tárgyalóteremben a helyük.
A részletekről később fog dönteni a Magyar Bírói Egyesület.
A Miskolci Törvényszék tanácselnöke a lemondott Szabó Péter helyébe lép.
Az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett négyoldalú megállapodás végleges szövegét az Országos Bírói Tanács tagjai és az érdekképviseletek is csak hétfőn látták, szerdán azonban már tárgyaltak is az előterjesztésről. Több bíró szerint ezzel megcsúfolták a bírói függetlenséget.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) rendkívüli ülésén tárgyalnak az igazságügyi minisztérium javaslatáról, amely a bírói fizetésemelést a reformok elfogadásához kötnék.
A 2025-ös költségvetés tervezetében Senyei György OBH-elnök javaslata ellenére a kormány ismét nem emelt a bírák és ügyészek illetményalapján. Duplájára emelte viszont a bíróságok személyi kiadásaira fordítható összeget.
Gergye Tamás állítólag egy hatásköröket érintő nézeteltérés miatt döntött a távozás mellett.
Éles konfliktusok helyett konstruktív együttműködésre számít a tárcával és a Kúria vezetésével a kibővült hatáskörű Országos Bírói Tanács (OBT) új elnöke, Szabó Péter.
Az erről szóló vizsgálat eredményétől már annál boldogabb.
Az új összetételű OBT kedden megválasztott elnöke partnerséget szeretne a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal. Ő pedig büszke arra, hogy a magyar demokrácia bírója lehet.
Megtartotta alakuló ülését az új összetételű és megerősített jogkörű, így már a döntéseknél is kikerülhetetlen Országos Bírói Tanács. Matusik Tamás leköszönő elnök arra figyelmeztette kollégáit, hogy a jogállam csak akkor működhet jól, ha az OBT független tud maradni. Varga Zs. András, a Kúria elnöke eközben burkoltan bírálta az Európai Bizottságot, és azt üzente, a jog nem lehet a harc eszköze.
Az Országos Bírói Tanács leköszönő elnöke értékelte a választási eredményeket.
A testület korábban többször sikerrel fékezte a politikai beavatkozásokat, ezért nem véletlen, hogy nagy harc volt az új tagokért. Az Európai Bizottság továbbra is komoly figyelemmel kíséri a fejleményeket.
Az Országos Bírói Tanács korábban többször sikerrel fékezte a politikai beavatkozásokat, de változhat a helyzet, ha a hatalommal lojális tagok kerülnek többségbe a testületben. Néhány ezer bíró döntésén múlik, meg lehet-e akadályozni, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök leuralja az igazságszolgáltatást.
Korábban Navracsics Tibor sem tudta megerősíteni az erről szóló sajtóértesüléseket.
Az Országos Bírói Tanács érdemi hatásköröket szerzett az EU-val kötött kormányzati megállapodás jóvoltából a nyáron, pont mikor tagjainak hatéves megbízása véget ér. Mi a választás tétje, mit szólnak a befolyásolási kísérletekhez, és miért zárják ki az újraindulást? Matusik Tamás OBT-elnököt és a szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagját, Abért Jánost kérdeztük.
