Egy napon belül lépett a kormány az alkotmánybírósági döntés után, amelyben a testület megszüntette a röghöz kötésről szóló kormányrendeletet. A testület indokolása szerint ugyanis a hallgató szerződésekről szóló szabályt törvényben kell rögzíteni.

A felsőoktatási törvényhez az oktatási bizottság nyújtotta be a röghöz kötésről szóló módosítást (pdf), amely egy az egyben megegyezik a januári kormányrendelettel. Eszerint az a hallgató, aki az állam pénzén tanul, annak a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon kell munkát vállalnia. Azaz például ha valaki 3 évig vett részt állami vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor hat évet kell Magyarországon dolgoznia. Ha ezt nem teljesíti, ki kell fizetnie a képzés költségeit.
A bizottság szerint mivel a hallgatói szerződést a hallgatók január óta ismerik, és a törvénymódosítás megegyezik a korábbi kormányrendelet szövegével, ezért erre tekintettel nem tekinthető visszamenőleges hatályúnak.

Az Alkotmánybíróság kedden minősítette alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet.Az Alkotmánybíróság indoklásában egyrészt megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Másrészt a testület azt is kifejtette, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogát is. Ugyanakkor formai okokra hivatkozva semmisítette meg a kormányrendeletet, mivel a testület szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályokat törvényben kell meghatározni.

A röghöz kötésről szóló jogszabály vizsgálatát még márciusban kezdeményezte az alapjogi biztos a HÖOK kérésére. Szabó Máté úgy vélte, hogy a röghöz kötés aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók önrendelkezési jogát, továbbá a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Ezért kérte a kormányrendelet hatálybalépésének haladéktalan felfüggesztését, valamint a taláros testület állásfoglalását.