Az érdekvédelmi szervezet vezetője - aki a Pécsi Ítélőtábla elnöke is - hétfőn az MTI érdeklődésére elmondta: az egyesület foglalkozik majd az Alkotmánybíróság (Ab) döntése nyomán kialakult helyezettel, felméri a tagság véleményét, és ezután alakítja ki állásfoglalását.

Az elnök emlékeztetett arra, hogy tavaly áprilisban a megyei és táblaelnökökkel együtt az egyesület is jelezte tiltakozását a bírák nyugdíjszabályainak változása miatt, tavaly májusban pedig a kormánypárti képviselőkkel folytatott konzultáción azt szorgalmazták, hogy 65 év legyen a korhatár, amely Makai Lajos szerint a bírák többsége számára is elfogadható lenne.

"Mi időben szóltunk, hogy nem jó ez a szabályozás, de nem volt kellő befolyásunk az események menetére" - tette hozzá. Az elnök szerint az egyesület feladata a jelenlegi helyzetben az lehet, hogy a jogalkotónál felvesse a megsemmisített nyugdíjszabályok helyett új, alkotmányos, a bírák számára is méltányos rendelkezések megalkotását.

Arra a kérdésre, hogy lát-e lehetőséget az egyesület részéről a bírák egyéni jogérvényesítésének, például munkaügyi bírósághoz fordulásának támogatására, Makai Lajos úgy válaszolt: a közös fellépésre nem sok esélyt lát, feltehetően a bírák egyénileg intézik majd ezeket az ügyeket, már csak azért is, mert esetenként, egyénenként eltérő követelésekről lehet szó. A munkaügyi vagy polgári bíróságokhoz intézett beadványokban felmerülhet a visszahelyezés, az elmaradt jövedelem vagy akár különböző jogcímeken a kártérítés is.

Az Ab-határozat lélektani hatásairól szólva az elnök úgy fogalmazott: nehéz megjósolni a következményeket. Azoknak a kollégáknak, akik sérelemként élték meg nyugdíjazásukat, elégtételt jelenhet a döntés, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a már megnyugodni látszó szenvedélyek újra felkorbácsolódnak.

Az Ab hétfőn kimondta, hogy alkotmányellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, ezért a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. A testület megállapította, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentésének szabályozása formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.

Az Ab formai szempontból azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg. Tartalmi szempontból pedig azt, hogy az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból.

A testület szerint a bírák felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, azonban a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. Az Ab határozatához a tizenöt tagú testületből heten fűztek különvéleményt.