Csak január 1-jén államosították a megyei múzeumokat és könyvtárakat, de a kormány év végével már meg is szabadulna tőlük. A Balog Zoltán által benyújtott törvényjavaslat értelmében a megyeszékhelyek kapják az intézmények javát, de a kisebb városok sem ússzák meg, hogy fenntartsák a területükön lévő gyüjteményeket, miközben a miniszter továbbra is beleszól majd az igazgató kinevezésébe. A tervezet felkészül arra is, hogy pénzhiány miatt megszűnhetnek egyes múzeumok.
Egy évvel az államosítás után máris megszabadulna a kormány a megyei önkormányzatoktól átvett múzeumoktól és könyvtáraktól: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek arról, hogy a volt megyei fenntartású intézményeket a települési önkormányzatoknak kell átvenniük.
Az összesen 212 intézmény 2011 végéig a megyei önkormányzatok fenntartásában volt, az év elején kerültek állami tulajdonba, ami együtt járt egy átlagosan 10 százalékos létszámcsökkentéssel. Az államosítást akkor azzal indokolta a kormány, hogy „a megyei önkormányzatok és intézményeik komoly lehetőséget kaptak, hogy húsz év nehézségekkel és kudarcokkal teli időszaka után megszabaduljanak az adósságcsapdától, a mindennapi működési gondoktól”.
A kormány viszont már áprilisban határozott arról, hogy nem kívánja tartósan állni a megyéktől átvett múzeumok és könyvtárak fenntartásának költségét, és határozatban írta elő az erről szóló törvénymódosítás kidolgozását. A döntés hátterében egy, névtelenséget kérő érintett szerint az játszott főszerepet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nagyon drágának tartja a megyei intézményfenntartó központok fenntartását. A törvényjavaslatban nem esik szó a fenntartási költségekről.
Balog törvényjavaslata szerint megszűnnek a korábbi megyei múzeumi szervezetek, azok minden eleme önálló intézménnyé válik. Az úgynevezett megyei hatókörű városi múzeumok (a korábbi megyei múzeumok) fenntartását a megyeszékhely önkormányzatához rendeli, kivéve Pest megyét, ahol Szentendre városát jelöli ki erre a feladatra. Hasonló sorsot szán a miniszter a korábbi megyei könyvtáraknak, Pest megyében ezek esetében is Szentendrére marad a fenntartás kötelezettsége.
A nem megyeszékhelyen lévő muzeális intézmények - amelyek jelenleg a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeként működnek – a javaslat szerint 2013. január 1-jétől vagyonukkal és alkalmazottaikkal együtt a székhelyük szerint illetékes önkormányzatok fenntartásába kerülnek. A megyei intézményfenntartó központoknak és az önkormányzatoknak december 15-ig megállapodást kell kötniük az átadás-átvételről.
Bár a fenntartók az önkormányzatok lesznek, jogköreik nem lesznek teljesek: a törvényjavaslat szerint ugyanis a miniszter látja el az intézmények „ágazati irányítását”, amihez egy úgynevezett muzeológiai szakfelügyeletet működtet. A megyei hatókörű városi múzeumok, területi és tematikus múzeumok esetében például az igazgató kinevezéséhez a miniszter egyetértésére lesz szükség, ahogy be kell majd mutatni előzetesen például az intézmény munkatervét is.
A könyvtárak esetében a törvényjavaslat előírja, hogy a könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. Ezt elvileg meg lehet úgy is oldani, hogy az önkormányzatok szerződést kötnek a megyeszékhelyen működő könyvtárral, de a tízezer főnél népesebb városokban „elsősorban önálló intézményben” kell a könyvtári ellátást biztosítani, és a könyvtárakat csak a miniszter beleegyezésével lehet más intézményekkel összevonni.
A tízezer fő alatti lakosságszámú településeken a törvényjavaslat megengedőbb, mert lehetővé teszi, hogy az önkormányzat - „a feladatellátás veszélyeztetése nélkül” – egy intézmény keretében lássa el a múzeumi, könyvtári és közművelődési feladatokat. A Balog-féle javaslat szerint egyetlen megyei intézmény marad minisztériumi fenntartásban: az úgynevezett közművelődési szakmai szolgáltató szervezet, ami lényegében a jelenlegi megyei művelődési központokat jelenti.
Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke már áprilisban azt mondta a hvg.hu-nak, hogy őrült nagy veszély van”, mert korántsem biztos, hogy a városi önkormányzatok finanszírozni tudják az intézmények fenntartását, így bezárhatnak múzeumok és könyvtárak. A csütörtökön megjelent törvényjavaslat rendelkezik is arról, mi történjen ilyen esetekben.
A megszűnést nem is kell majd kérelmezni, mert ha a fenntartó nem biztosítja a szükséges feltételeket, a miniszter hivatalból is visszavonja az intézmény működési engedélyét. Ha azonban egy olyan gyűjteményt akarnak megszűntetni, aminek tárgyai szerepelnek egy úgynevezett alapleltárban, vagyis kulturális szempontból értékesek, akkor a miniszter szakfelügyelőt rendel ki. A szakfelügyelő javaslatára a miniszter elrendeli, hogy a tárgyakat egy másik múzeumban helyezzék el, de a költségeket az eredeti fenntartónak kell állnia.
Ha kiskorúak szexuális bántalmazásáról van szó, a magyar rendőrség nem ismeri az „alacsony szintű” elkövetés fogalmát, és a bíróság is szigorú lehet. Szakértőket kérdeztünk az internetes kísértések kockázatairól.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
