szerző:
MTI/Népszabadság

Egyelőre nincs nyoma annak, hogy Csatáry Lászlót 20 év börtönbüntetéssel sújtották volna Magyarországon, a Magyar Országos Levéltárban nincsenek iratok a vélelmezett perről – olvasható a keddi Népszabadságban.

A napilap felidézi, hogy az egykori kassai gettóparancsnok csaknem 16 ezer zsidó deportálásában működött közre, és ezért ott őt halálra ítélték. Balassa Zoltán kassai történész a hvg.hu-nak korábban azonban azt mondta: Magyarországon is született ellene verdikt – a férfit szerinte húsz év börtönbüntetéssel sújtották –, de ennek egyelőre nincs nyoma.

A Népszabadságot Csízi István, a Magyar Országos Levéltár megbízott főosztályvezetője arról tájékoztatta, hogy a levéltár csupán a másodfokú jogszolgáltatási szervek – tehát a Népbíróságok Országos Tanácsa és a Népfőügyészség – iratait őrzi, ezek között pedig nem található Csatáry László büntetőügyére vonatkozó irat.

A lappal a Pécsi Törvényszék elnöke korábban közölte, hogy a verdiktnek ott nincs nyoma, a Kúria sem tud ilyen ügyről, és a megyei levéltártól ugyanezt a tájékoztatást kapták. Csatáryt nem találták sem az egyes büntetőügyeket rögzítő lajstromkönyvben, sem az eljárás alá vontak nevét tartalmazó névmutatókönyvben.

A napilap forrásai jelezték: a legvalószínűbb az lehet, hogy itthon Csatáryval szemben nem hoztak ítéletet. Ezt valószínűsíti, hogy a gettóparancsnok a jelenlegi Magyarország területén kívül követte el a háborús bűncselekményeket. Az sem tűnik életszerűnek – fogalmaztak a Népszabadság informátorai –, hogy egy Veszprémben elfogott háborús bűnöst Pécsett ítéltek volna el. Ennek a korabeli szabályok szerint sincs ésszerű magyarázata. Ennek ellenére szakértők további kísérletet tesznek arra, hogy a vélelmezett ügy nyomára bukkanjanak.

Balassa Zoltán a közelmúltban szerezte azt az információt, amely szerint az emberiség elleni bűncselekménnyel gyanúsított Csatáry Lászlót 1945 júniusában Veszprémben letartóztatták, majd nem sokkal később Pécsen 20 évi börtönbüntetésre ítélték.

A napilap emlékeztet arra, hogy Csatáry nem várta meg a felelősségre vonást, hanem Kanadába távozott, ahol 1955-ben állampolgárságot is kapott. Később kiderült, hogy bevándorlásakor hamis adatokat szolgáltatott a náci megszálló erőkkel való együttműködéséről, és emiatt megfosztották az állampolgárságától. Ezt követően 1997-ben önként elhagyta az országot: konzuli jogsegély keretében visszatért Magyarországra. A ma már 97 éves férfi ellen a Simon Wiesenthal Központ 2011 őszén tett feljelentést, és ellene – bár a bűnösségét tagadja – büntetőeljárás folyik.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Amatőr ütötte ki az ötszörös sznúkervilágbajnokot

Amatőr ütötte ki az ötszörös sznúkervilágbajnokot

100 forint osztalékot fizet részvényenként a Richter

100 forint osztalékot fizet részvényenként a Richter

Tömegkarambolt okozott egy autós az Üllői úton - keresi a rendőrség

Tömegkarambolt okozott egy autós az Üllői úton - keresi a rendőrség

Eladja a Magyar Telekom az összes nyaralóját

Eladja a Magyar Telekom az összes nyaralóját

Még két ügyben Márki-Zay ellen döntött a szegedi bíróság

Még két ügyben Márki-Zay ellen döntött a szegedi bíróság

Felajánlotta fizetését a Haladás kapusa a Srí Lanka-i áldozatoknak és családjaiknak

Felajánlotta fizetését a Haladás kapusa a Srí Lanka-i áldozatoknak és családjaiknak