A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken még azt írta, a továbbiakban Azerbajdzsánban tölti le a gyilkosságért kapott, életfogytig tartó börtönbüntetését Ramil Safarov, amikor a férfit Bakuban már szabadon is engedték. A kormány egyelőre nem válaszolt azt firtató kérdéseinkre, vajon van-e összefüggés a kiadatás és azon terv között, hogy Azerbajdzsán magyar államkötvényeket jegyezne.
Úgy tűnik, megvezették a magyar kormányt Azerbajdzsánban Ramil Safarov kiadatása ügyében. Nehéz ugyanis másra következtetni abból a tényből, hogy a péntek délben a KIM közleménye még arról írt: a 2004-b4n egy angol kurzuson Budapesten tartózkodó, és örmény társát, Gurgen Margaryant egy baltával, előre kitervelten meggyilkoló hadnagy Azerbajdzsánban folytatja börtönbüntetését. Csakhogy ekkorra Ilham Alijev azeri elnök már alighanem alá is írta Safarov kegyelmi kérvényét, és a férfi szabadlábon volt. Az erről szóló első hír ugyanis 12 perccel a KIM közleményének megjelenése után már megjelent azeri hírportálokon.
Safarov gyilkossága nyolc éve az örmény és az azeri médiában is komoly figyelmet kapott. A férfi a gyilkossággal egyenesen nemzeti hőssé vált hazájában, ahonnan már a per idején is kiadatási kérelem érkezett Magyarországra. Ezt többször is megismételték, de Budapest éppen azért utasította vissza következetesen a kérést, mert valószínű volt, hogy Safarovot azonnal szabadon engednék odahaza. (A gyilkosság évében egy azeri lap például az „év emberének” választotta, 2007-es hírek szerint iskolákat is készültek elnevezni róla.)
Miért gondolta meg magát a KIM?
Egyelőre nem világos, miért gondolta most úgy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hogy a hazaküldött Safarov mégis börtönben marad, történt-e esetleg valamilyen garanciavállalás azeri részről, amit a magyar fél kielégítőnek talált. Miként nem tudni azt sem, tisztában volt-e KIM sajtóosztálya azzal, hogy amikor Safarov büntetésének folytatásáról írta, a férfi már szabad volt? Kérdéseinket elküldtük a Külügyminisztériumba és a KIM-be is, előbbinél azonban azt annyit válaszoltak, hogy csak az igazságügyi tárca kommunikál az ügyben, az pedig egyelőre hallgat.
„Magyarország következetesen elutasította eddig Ramil Safarov kiadatását, éppen azért, mert tudható volt, hogy Azerbajdzsánban rehabilitálnák, elképzelhetetlen, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ne lett volna tisztában ezzel. Ha mégsem volt róla tudomásuk, az komoly, rendszerszintű működési probléma” – mondta a hvg.hu-nak Rácz András külpolitikai szakértő. Mint fogalmazott, inkább az történhetett, hogy a magyar kormány tudatosan felvállalta azt a diplomáciai veszteséget, amit a döntés okoz. „Kiadtuk a ’baltás gyilkost’ az autoriter Azerbajdzsánnak, ahol nemzeti hőst csináltak belőle, ezt a nyugati közvélemény és diplomácia előtt nagyon nehéz lesz megmagyarázni” – mondta Rácz András, hozzátéve, hogy a hagyományosan nagyon aktív és befolyásos nyugati örmény diaszpórát a magyar lépés minden bizonnyal mozgósítani fogja, és „már holnap, vagy hétfőn tele lesznek a lapok az esettel”.
Az elmúlt hetek nyilatkozatainak fényében arról, hogy Azerbajdzsán esetleg magyar államkötvényeket jegyezne, persze óhatatlanul felvetődik a kérdés: téma lehetett-e a megbeszéléseken Safarov szabadon engedése. A kérdés azért is érdekes, mert Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezetője éppen egy hete, augusztus 24-én azt mondta az Indexnek, Magyarországnak nem azeri államkötvény, hanem IMF megállapodás kell, az ÁKK nem tervez külföldi kötvénykibocsátást. Rácz András szerint, ha Safarov elengedése mégis egy ilyen megegyezés része, a nemzetközi presztízsveszteség, és a további bizalomvesztés elviszi a kötvényjegyzést gazdasági hozadékát. Ennél rosszabb már csak egy lehet – ha Safarov elengedése után még államkötvény jegyzés sem történik. Akkor ugyanis csak a veszteség van.
Cáfol a követség
Aman Imanov, a budapesti azeri nagykövetség első tanácsosa cáfolta a hvg.hu-nak, hogy ilyen informális megállapodás létezne a két ország között. „Bárki, aki figyelemmel kíséri a magyar-azeri kapcsolatokat, láthatja, hogy minden területen nagyon intenzívvé váltak az utóbbi években. Elég csak Orbán Viktor miniszterelnök két bakui utazására gondolni. Ramil Safarov kiadatásának és egy esetleges magyar államkötvény jegyzésnek nincs semmilyen köze egymáshoz” – mondta az első tanácsos. A kiadatással kapcsolatban ugyanakkor csak annyit mondott Aman Imanov, hogy mivel a tárgyalások közvetlenül az azeri és a magyar igazságügyi minisztérium között folytak, részletekről nincs információjuk, így azt sem tudják, volt-e garanciavállalás Safarov börtönbüntetése kérdésében. Azt azonban megjegyezte, hogy Azerbajdzsánnak a kiadatás után joga van a saját törvényei szerint felülvizsgálni egy bírói ítéletet.
Az örmény reakció borítékolható, bár jereváni hírforrások szerint az ország diplomáciája egyelőre „tájékozódik” az ügyben, de a magyar külügyhöz jó eséllyel érkezik tiltakozás. Örmény civil szervezetek már napokkal korábban felhívást tettek közzé, amiben arra kérték a kormányt: ne adja ki Safarovot.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélyemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
