Egy szeptember elsejétől hatályos KRESZ-módosításnak köszönhetően rutinellenőrzés során megúszhatjuk a büntetést, ha nincs az autónkban elsősegélydoboz, azonban ha egy balesetnél épp emiatt nem tudunk segítséget nyújtani, minimum tíz, de akár százötvenezer forintos bírságra is számíthatunk. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében azt írta, a módosítás célja az volt, hogy csak akkor lehessen számon kérni az elsősegélydoboz meglétét, ha az indokolt, azonban továbbra is a kötelező felszerelések közé tartozik.

Nem ezen múlik ugyanakkor, hogy a magyar vezetők nagy része még akkor sem mer segítséget nyújtani egy baleset esetén, ha egyébként képes lenne rá. Ennek oka elsősorban a képzésben keresendő. Mint a hvg.hu-nak egy, a Vöröskereszt Mester utcai vizsgabázisán tartott tanfolyam résztvevői elmondták, a vizsgafeladatokat csak egyszer, legfeljebb kétszer gyakorolták a számonkérés előtt 5-8 órás képzésen. (Igaz, a résztvevők munkatársunk kérdésére még jórészt azt állították, éles helyzetben is segítséget tudnának nyújtani, és meg is próbálnák azt.)

Egy 2012-ben készült felmérés szerint a magyar lakosság 80 százaléka vett már részt valamilyen elsősegélynyújtó tanfolyamon, ám baleset esetén az elsősegélynyújtásban aktívan részt vevők aránya legfeljebb 18 százalék lenne. Közúti baleset szemtanújaként a résztvevők 12 százaléka bevallottan segítségnyújtás nélkül továbbmenne a helyszínről; döntő többségében (59%) ugyan segítséget hívnának, ám más formában nem tudnának vagy nem mernének segíteni a bajba jutottakon a mentők megérkezéséig.

 Élesben is helytállnának?

A Vöröskereszt Mester utcai vizsgabázisán naponta körülbelül százan adnak számot ismereteikről – tudtuk meg az intézmény egyik munkatársától, aki azt is elárulta, hogy nyáron és az érettségi környékén csökkenés mutatkozik, inkább az őszi, téli idényben jelentkeznek a tanulóvezetők. A Vöröskereszt adatai szerint 2011-ben összesen 84 526-an jelentkeztek elsősegély vizsgára, közülük 76 823-an sikerrel próbálkoztak. A vizsga előtt állók többsége ugyan részt vett valamilyen oktatáson, de akadt olyan is, aki az internetet hívta segítségül a felkészüléshez.

A legnagyobb probléma, hogy az a felszínes tudás is - amit a vizsga előtt megszereznek – néhány év múlva már teljesen a feledés homályába merül, és sokan már a stabil oldalfekvésre sem emlékeznek, ugyanakkor az újraélesztés gyakorlata is néhány évente változik – mondta egy vizsgáztató. Ezt csak úgy lehetne követni, ha a vezetők néhány évente frissítenék tudásukat, és újra vizsgáznának.

Elsősegély tanfolyamon: nem elég aí képzés, nem merünk helytállni éles helyzetben

Fazekas István

Becskeházi Attila, elsősegély oktató és vizsgáztató mentőtiszt úgy látja, az autósok a legtöbb esetben csak akkor mutatnak hajlandóságot a segítségnyújtásra, ha rokonukat, vagy közeli ismerősüket érte baleset. „Sajnos elterjedt a hit, hogy ne nyúljunk a sérülthöz, csak hívjuk a mentőket, de ha megfelelően megtanulják a technikákat, akkor nem tudnak ártani” – vélekdett Becskeházi. Az oktató szerint főként az autósiskolákon múlik, hogy mennyit gyakoroltatják a mozdulatokat, azonban sok helyen még a Vöröskereszt által előírt vizsgafeladatok gyakorlásához sincsenek meg a megfelelő eszközök.

Szemléletváltás kell

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az utóbbi időben javulást tapasztalt a segítségnyújtásban, azonban ahogy fogalmazott „ez nem a tudásban mutatkozik meg,” hanem annak köszönhető, hogy a mentők riasztásakor képzett szakember fogadja a hívást, aki szükség esetén instrukciókkal látja el a segítségkérőt.

Győrfi szerint szemléletváltásra lenne szükség az elsősegélynyújtásban, a tanfolyamoknak általános mottója ugyanis a „Ne árts!” felszólítás, a vezetők pedig sok esetben épp a felelősségtől való félelem miatt nem mernek beavatkozni. Pedig szívmegállás, erős vérzés vagy légúti elzáródás során a segítségnyújtó csak javítani tud a helyzeten, mivel ezekben az esetekben beavatkozás nélkül néhány percen belül meghal a beteg - mondta a szóvivő. A szóvivő szerint fontos lenne, hogy már az általános iskolákban megismerkedjenek a diákok az alapvető technikákkal, és ezáltal a segítségnyújtás fontosságára és a szolidaritásra neveljék a tanulókat, ugyanis a jogosítványszerzést megelőző tanfolyamok csak felületes tudást adnak. Ennek oka gyakran az is, hogy az autósiskolák igyekeznek minél olcsóbb és gyorsabb oktatást biztosítani.

„Olyan mint a tánc”

A legtöbben a jogosítványszerzéshez szükséges vizsgán, 15 és 20 éves koruk között találkoznak először az elsősegélynyújtás technikáival – mondta a hvg.hu-nak Kovács Dávid. A Magyar Vöröskereszt ifjúsági szakmai vezetője szerint minimum 16-20 óra oktatásra lenne szükség ahhoz, hogy a tanulók a gyakorlatban is alkalmazható tudást szerezzenek, ezzel szemben azonban a jogszabály szerint a vizsgára bocsátásnak nem feltétele a tanfolyamon való részvétel.

A mai néhány órás tanfolyamok akkor lennének elegendőek, ha már általános iskolás korban elkezdenék az elsősegélynyújtás oktatását, ezt azonban csak 2013 szeptemberében, a Nemzeti Alaptanterv keretében vezetik be. A tanterv szerint a hetedik és nyolcadik évfolyamon alapfokú elsősegélynyújtási ismereteket, kilencedik és tizedik évfolyamon pedig ezt kiegészítve az újraélesztést is oktatnák. „Ez olyan, mint táncot tanulni. Lépésenként kell elsajátítani és gyakorolni a mozdulatokat, hogy éles helyzetben reflex-szerűen működjön azok alkalmazása” – vélte Kovács Dávid.