A miniszterelnökséget vezető államtitkár egyéni képviselői indítványként saját maga fogja benyújtani a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot. Lázár szerint a feliratkozás bevezetése "erősíti a demokráciát", mert arra számít, hogy a pártok a regisztráció időszakában majd elsősorban a részvételre fognak buzdítani.
"Minél többen és minél nagyobb felelősséggel adják le a szavaztukat a következő parlamenti választásokon" – vázolta fel Lázár János a sárvári kihelyezett kormánypárti frakcióülés szünetében azt, hogy mi a fő rendező elve a szeptember 17-ig az Országgyűlés elé kerülő választási eljárásról szóló törvénynek (eljárási törvény). Lázár azt mondta: egyéni képviselői indítványként ő fogja benyújtani a javaslatot. A tervezet az országos, az önkormányzati és a kisebbségi választások eljárási szabályait fogja tartalmazni.
A hvg.hu kérdésére azt hangsúlyozta, hogy előzetes normakontrollt fognak kérni a hatálybalépés előtt az Alkotmánybíróságtól. A miniszterelnökséget vezető államtitkár, korábbi fideszes frakcióvezető arról számolt be, hogy a sárvári frakciülés elfogadta a választási eljárásól szóló törvány alapelveit, de néhány kérdésben még vita van, amit a benyújtásig rendezni fognak.
Így felmerült a kopogtatócédula-gyűjtés eltörlése, továbbá várják a javaslatokat az olyan kérdésekben, mint hogy kötelező legyen-e a szavazás (ez utóbbi ötletet az MSZP vetette fel). Lázár azt mondta: ősszel a párt- és kampányfinanszírozás eddig be nem terjesztett sarkalatos törvényét is ki akarják dolgozni, ebben is várják az ellenzék ötleteit.
Hozzátette: a következő választásokon az állam már nem fog hivatalból névjegyzéket készíteni, hanem az állampolgároknak kell jelezniük, nagyjából 2013 szeptemberétől 2014 márciusáig a részvételi szándékukat. Pontos időpontokat addig nem tudnak megnevezni, amíg az államfő nem jelöli ki a választások dátumát.
A Fidesz képviselője szerint az eljárási törvény kiterjesztő értelmű lesz, így arra törekednek, hogy a fogyatékkal élők számára könnyítéseket, többletjogokat biztosítsanak, amely számításaik szerint 600 ezer állampolgárnak jelent könnyítést. Lázár azt mondta: jelenleg a magyar államnak nincs teljes körű nyilvántartása a külföldön élő, dolgozó magyarokról. A képviselő szerint nem lehet diszkriminálni őket, éppen ezért van szükség a regisztrációra, feliratkozásra, hogy "minél többen élhessenek a szavazati jogukkal".
Lázár szerint a feliratkozás bevezetése "erősíti a demokráciát", mert arra számít, hogy a pártok a regisztráció időszakában majd elsősorban a részvételre fognak buzdítani.
Lázár újságírói kérésre azt mondta: megállapodtak Hende Csaba országgyűlési képviselővel arról, hogy Hende módosításával fogják megszavazni a törvényt, azaz nem lesz kötelező direktíva, hogy csak egy választókerülethez tartozó kistelepülések alapíthatnak közös jegyzőséget és polgármesteri hivatalt. Mint fogalmazott, nem akarják a körjegyzőségeket ilyen formában szétszakítani.
Lázár azt is elmondta: azzal a szándékkal terjeszti be ezt a törvényt, hogy választási visszaélés esetén világos legyen, melyik hivatal hivatott eljárni.
A sajtótájékoztatón megjelent Giró-Szász András kormányszóvivő, aki megerősítette az MTI értesülését, mely szerint a kormány napirendjén volt a KÖH átalakítása. Az Index közben arról számolt be, hogy a keddi kormányülésen döntöttek a kulturális örökség, többek közt a műemlékek felkutatásával és védelmével foglalkozó szervezet megszüntetéséről. A hivatalt ellehetetlenítő módosítást három polgármester, a győri Borkai Zsolt, az egri Habis László és a tatai Michl József terjesztette be a lap szerint. Giró-Szász szerint a KÖH eddig szakhatóságként üzemelt, de "az összevonás után magasabb szintre kerül", és hivatallá válik. Azt is elmondta: a jövő heti kormányülésen ismét napirendre veszik a bakonyi erőmű kérdésének ügyét.
Újságírói kérdésre válaszolva a kormányszóvivő azt mondta: az Orbán szerdai beszédével kapcsolatban megjelent, az IMF-feltételeire vonatkozó találgatásokat nem kívánja kommentálni, ezekről majd a kormányfő a nyilvánosság előtt a parlamentben fog beszélni hétfőn.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
