A Hálózat a Tanszabadságért, a Hallgatói Hálózat és az Oktatói Hálózat azt írta, a diplomások röghöz kötésének elvét már sokan bírálták korábban is, viszont a tanévkezdet előtti utolsó pillanatban megjelent hallgatói szerződés szövege újabb csapdákat állít a fiatalok elé. A szerződés 2. c. pontja a képzési költség 50 százalékának visszafizetésére kötelezi azokat a diákokat is, akik a képzést abbahagyják, illetve meghatározott időn belül nem szereznek diplomát.  

Utaltak arra, hogy a szabályozás szerint két esetben mentesülhet a tanulmányait abbahagyó diák az ösztöndíj visszafizetése alól. Egyfelől bizonyos tételesen felsorolt objektív körülmények (szülés, betegség, baleset) fennállása esetén, másfelől ha megfelelő ideig Magyarországon létesít munkaviszonyt. Az előírt munkaviszony időtartama azonban nem a ténylegesen elvégzett félévek számához, hanem az adott képzés teljes idejéhez igazodik, annak kétszerese - fejtették ki, hozzátéve: így az orvosi egyetemet egy félév után abbahagyó hallgatónak vagy 12 éves magyar munkaviszonyt kell felmutatnia, vagy félmillió forintot vissza kell fizetnie az államkasszába.  

Álláspontjuk szerint az a körülmény, hogy az anyagi vagy tanulmányi nehézségek miatt félbehagyott képzés is tetemes anyagi terhet róhat a hallgatóra, sokakat elriaszthat attól, hogy főiskolára vagy egyetemre jelentkezzen, és ez még tovább csökkenti az esélyegyenlőséget és a társadalmi mobilitást.  

Elfogadhatatlannak tartják azt is - folytatták -, hogy a hallgatónak egy olyan szerződést kell aláírnia, amely nem jelöli meg, mikor esedékes a visszafizetés, illetve milyen időszakon belül kell az előírt hazai munkaviszonyt teljesíteni. 

A három oktatási hálózat közösen kéri az alapvető jogok biztosát, hogy a hallgatói szerződést az általuk leírtak szempontjából is vizsgálja meg. Felidézték közös közleményükben azt is: az alapvető jogok biztosa szeptember elején ismét kérte az Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a felsőoktatási ösztöndíjszerződések alkotmányosságát.