„Az aktuális közállapotainkról kell beszélnünk akkor, amikor erről a törvényről beszélünk, ugyanis ami ebben a törvényben le van írva, az nem fikció”- mondta Spaller Endre KDNP-s képviselő múlt kedden, a parlamentben arról a törvényjavaslatról, amely lehetővé tenné, hogy megfosszák mandátumuktól a bűncselekmény miatt elítélt helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselőket.

Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely tiltaná, hogy jogerősen elítélt személyek – ha nem tiltották el őket kifejezetten a közügyektől - önkormányzati képviselők legyenek, ilyen előírás csak a polgármesterekre és az országgyűlési képviselőkre létezik. Ezt a hiányosságot pótolná a Lázár János, Gyopáros Alpár és Balázs József fideszes képviselők által benyújtott, több önkormányzati tárgyú törvényt is módosító javaslat.

Lázárék javaslata szerint az az önkormányzati képviselő veszítené el mandátumát (2014-től új kifejezéssel: "méltatlanná" válna), akit „szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek”. Ez azonos a régi önkormányzati törvényben a polgármesterekre vonatkozó előírással, de szigorúbb annál, ami a parlamenti képviselőkre vonatkozik: az ő megbízatásuk csak akkor szűnik meg, ha épp szabadságvesztésüket töltik, vagyis a felfüggesztett büntetést megúszhatják, ha a bíróság nem tiltja el őket a közügyektől.

Szekó József Mohács polgármestere a busójáráson

Mohacs.hu

A javaslatban szereplő „szándékos bűncselekmény” kifejezés ugyanakkor egy másik szempontból megengedő az önkormányzati képviselőkkel szemben. Nem fosztaná meg őket a posztjuktól, ha például súlyos közlekedési balesetet okozása, vagy épp a hanyag kezelés miatt ítélik börtönbüntetésre őket, hiszen ezek nem szándékosan, hanem gondatlanságból elkövetett bűncselekmények.

A rágalmazás nem lehet akadály

Egészen más megközelítést javasol Szekó József, Mohács polgármestere és Nagy Csaba pécsi alpolgármestere: azt javasolják, hogy az önkormányzati képviselő csak akkor veszítse el mandátumát, ha úgynevezett közvádra üldözendő bűncselekmény miatt ítélik jogerősen szabadságvesztésre. Vagyis önkormányzati képviselő maradhatna, akit könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés miatt ítélnek el.

Ez a módosító azért különösen érdekes, mert egyik benyújtója a mentelmi ügyek rekordere ebben a ciklusban: Szekó mentelmi jogának felfüggesztését eddig hat esetben kérték rágalmazás, nyolc esetben pedig becsületsértés miatt. A feljelentéseket minden esetben ugyanaz a mohácsi lakos tette, akivel a képviselő-polgármester évek óta haragban, sőt, szinte háborúban áll: 2010-ben, még a választások előtt első fokon próbára bocsátották a polgármestert, mert arcon köpte a háza előtt tüntető férfit.

A köpéssel Szekó - aki az incidens idején még nem volt képviselő, így mentelmi jog sem védte - tettleges becsületsértést követett el, ami magánvádas bűncselekmény, vagyis csak feljelentésre indul eljárás, a rendőrség hivatalból nem intézkedik. Az Országgyűlés két évtizedes gyakorlata szerint a hasonló ügyekben nem függesztik fel a képviselők mentelmi jogát, így Szekónak személyesen nincs is oka tartani a feljelentőktől, javaslata inkább általánosságban védeni a helyi közéletben esetleg keményen megszólaló képviselőket.

A büntetőeljárási törvény szerint a becsületsértés és a rágalmazás speciális esete, ha hivatalos személy ellen követik el. Ezekben az esetekben ezek az ügyek is közvádasnak minősülnek, vagyis az ügyész hivatalból köteles eljárni. Szekó és Nagy erre is gondolt, amikor a módosító indítványban kikötné: az sem számít összeférhetetlenségnek, ha a polgármestert ilyen ügyben ítélik el. Az indoklás szerint ugyanis hivatalos személy a polgármester vagy az önkormányzati képviselő is, így eldurvult politikai vitákból is lehet közvádas bűncselekmény.

Szekó és Nagy módosító indítványával a kormány nem értett egyet, de a parlamentben mind az alkotmányügyi, mind az önkormányzati bizottság támogatta (az előterjesztők nem voltak jelen az üléseken). A módosító indítványról várhatóan a jövő héten szavaz majd a plenáris ülés.