Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) fellebbezése ellenére jogerősen is visszahelyezte tisztségébe a Zalaegerszegi Törvényszék azt a két kaposvári bírót, akiknek ügyét az országban elsőként tárgyalta másodfokú bíróság.
A Zalaegerszegi Törvényszék a felek távollétében pénteken meghozott döntéseivel helybenhagyta a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság (ZMB) augusztus 23-i ítéleteit, amelyekben visszahelyezték mindkét bírót tisztségébe és vezetői pozíciójába.
Az ítéleteket annyiban módosította a bíróság, hogy a bírák újbóli kinevezése érdekében a jogerős döntést nem a köztársasági elnöknek küldik meg közvetlenül, hanem az OBH-nak, amelynek a szolgálati út betartásával nyolc napon belül, eredeti formájában javasolnia kell a kinevezéseket az államfőnek.
A két bírónőt - egyikük tanácselnök, a másik címzetes táblabíró - a köztársasági elnök, majd munkáltatójuk, a Kaposvári Törvényszék júliusban felmentette tisztségéből, mivel elérték a 62 éves nyugdíjkorhatárt, a jogellenességet akkor az OBH jogi képviselője is elismerte. A hasonló ügyekben az országban először meghozott mostani másodfokú ítélet helybenhagyta a ZMB augusztusban, az Alkotmánybíróság döntésére is hivatkozó határozatát, és ezzel jogerősé is vált a két ítélet, amelyek ellen nincs helye fellebbezésnek.
Az egymást követően megtartott másodfokú tárgyalásokon egyik bíró sem jelent meg, és nem képviseltette magát az OBH sem, de mindkét fél kérte, hogy a tárgyalást távollétükben tartsák meg. A tárgyalóteremben a sajtó képviselőin kívül érdeklődőként jelent volt Meződi János, a Veszprémi Törvényszék nemrég nyugdíjazott elnöke is.
A bírói tanács ismertetése szerint a ZMB korábbi ítéletei ellen az OBH azért fellebbezett, mert álláspontja szerint a munkaügyi bíróság csak a jogellenes felmentést állapíthatta volna meg, a bírói tisztségbe történő visszahelyezésről nem dönthetett volna. Az alperes szerint a bíróság túlterjeszkedett a kereseteken, ezért a korábbi ítéletek hatályon kívül helyezését és új tárgyalást kért.
A törvényszék azonban megalapozottnak tartotta két elsőfokú döntést és helybenhagyta a ZMB határozatát, amellyel visszahelyezte mindkét bírót eredeti tisztségébe és vezetői pozíciójába.
A jogerős döntéssel azt is kimondta, hogy a köztársasági elnöknek mindkét bíró esetében kinevezési kötelezettsége van, de megváltoztatta az elsőfokú döntéseknek azt a kitételét, hogy a jogerős ítéleteket közvetlenül az államfőnek kellene megküldeni. A másodfokú bíróság ezzel kapcsolatban az OBH-t kötelezte arra, hogy a szolgálati útnak megfelelően, nyolc napon belül terjessze elő a köztársasági elnöknek a két bíró kinevezését az eredeti pozíciójukba.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
