szerző:
Kovács Áron

A gyermekpornográfia elleni fellépést előíró uniós irányelvre hivatkozik a KIM, amelynek tervezete lehetővé tenné, hogy már a nyomozás során letiltsanak jogsértő online tartalmakat. Az új eszköz azonban a túlbuzgó hatóságok kezében a cenzúra eszközévé is válhat, amit titkokat kiszivárogtató újságok, vagy politikailag kellemetlen bloggerek ellen is be lehet vetni.

„Az ön által keresett oldalt a Fővárosi Törvényszék határozata alapján ideiglenesen eltávolítottuk” – hamarosan ehhez hasonló üzenetekkel találkozhatnak majd a jövőben az internetezők, ha bizonyos újságcikkeket, blogbejegyzéseket, esetleg kedvenc fogyasztószerüket árusító webáruházukat keresik. Tömegessé válhat ugyanis a különféle, jogsértőnek minősített tartalmak letiltása, ha a jelenlegi formájában fogadják el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) törvénytervezetét.

Bár akkor még keveseknek tűnt fel, már a júniusban elfogadott, jövő júliusban hatályba lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) is tartalmaz egy olyan intézkedést, amely lehetőséget ad arra, hogy a bíróság által jogsértőnek talált (bűncselekményt megvalósító, vagy ahhoz eszközként használt) internetes tartalmakat véglegesen eltávolítsák a szerverekről, vagy ha másként nem megy, kötelezzék az internetszolgáltatókat azok blokkolására, így a felhasználók nem férhetnek hozzá.

A KIM által október 16-án közzétett, az új Btk. hatályba léptetéséhez szükséges törvénymódosító csomag (amelyet még nem nyújtottak be a parlamentnek), túllépne ezen, és már a büntetőeljárás folyamán – tehát az ítélet előtt – lehetőséget teremtene az „elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére”. Ezt az előzetes letartóztatáshoz hasonlóan szintén a bíróság rendelhetné el, de fennáll a veszélye, hogy a túlbuzgó hatóságok miatt egyfajta közvetett internetcenzúrát valósítana meg.

Államtitok és vöröscsillag

Az új Btk-ban körülbelül negyven olyan bűncselekményt találhatunk, amelyet az interneten is el lehet követni. A KIM tervezete szerint ezek közül a közvádra üldözendők esetében lehet kérni a tartalom ideiglenes eltávolítását, vagyis például a rágalmazás vagy a becsületsértés esetében nem állna fent ez a lehetőség. Ez azt jelenti, hogy – hacsak a parlamenti képviselők nem változtatnak a KIM tervein – nem lehet majd letiltatni az internetről olyan cikkeket, amelyeket egy korrupcióval megvádolt politikus sérelmesnek talál.

©

Így is marad azonban számtalan olyan közvádas bűncselekmény, amelyre hivatkozva el lehet majd rendelni az ideiglenes eltávolítást. Az egyik ilyen a „minősített adattal visszaélés”, amit megvalósíthatnak például az újságok is, amikor bizalmas vagy épp titkos kormányzati iratokat hoznak nyilvánosságra. Ebben az esetben a KIM tervei szerint helye lehetne az ideiglenes intézkedésnek, vagyis kötelezhetnék a tárhely-szolgáltatót, hogy a büntetőeljárás idejére (akár több évre) tegye elérhetetlenné a dokumentumot, cikket vagy blogbejegyzést.

Túlbuzgó hatóságok kezében cenzúraként lenne használható az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel egyes politikai jellegű bűncselekményeknél, mint például közösség elleni uszítás, hatósági rendelkezés elleni uszítás vagy épp önkényuralmi jelkép használata. Töröltetni lehetne például azt a bejegyzést, amelyben egy blogger arra biztatná az olvasókat, hogy bontsák le a műveleti területté nyilvánított Kossuth téren álló kordonokat, hiszen ezzel „hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít”, ami bűncselekmény.

Helye lehet ugyanakkor a weboldalak lekapcsolásának például kábítószer-kereskedelem esetén, hiszen igen gyakran webshopból árulják a drogot. Ehhez nagyon hasonló bűncselekmény az egészségügyi termék hamisítása, ami lényegében hamis vagy nem engedélyezett gyógyszerek forgalmazását jeleni. Komoly internetes piaca van például egyes illegális fogyasztószereknek, amelyek hiába veszélyesek, a rendőrség jelenleg nem tud mit tenni ellenük.

Drasztikus lépés, a blokkolás

A fenti esetekben a bíróság a tárhely-szolgáltatókat kötelezi, hogy ideiglenesen tegyék elérhetetlenné az adatokat. Ha ennek nem tesznek eleget, legfeljebb egymillió forint bírságot szabhatnak ki a szolgáltatóra, akár többször egymás után is. A törvénytervezet néhány esetben még ennél is drasztikusabb lépést tenne lehetővé: a bíróság döntése alapján az internetszolgáltatókat kötelezhetnék, hogy blokkolják, vagyis tegyék elérhetetlenné a jogsértő tartalmakat.

A javaslat egyebek mellett a gyermekpornográfia elleni EU-s irányelvre hivatkozik, amely szerint a tagállamok „megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azonnal eltávolítsák a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő weboldalakat”. Az irányelv szerint a tagállamok emellett „intézkedéseket tehetnek” arra is, hogy blokkolják az ilyen oldalak hozzáférését, de ezt csak átlátható, megfelelő garanciákkal megtámogatott eljárásban lehet elrendelni.

A KIM terve azonban jelentősen túlterjeszkedik az EU-s irányelv által megszabott kereteken, ugyanis nem csak gyermekpornográfia esetén teszi lehetővé az oldalak blokkolását már a bírói ítélet előtt. Már a nyomozás során le lehet tiltani azokat a tartalmakat, amelyek a hatóságok szerint terrorizmust, vagy állam elleni bűncselekményeket valósítanak meg. Ez utóbbi pedig a magyarországi tapasztalatok szerint elég messzire vezethet, egyes esetekben valódi internetcenzúraként működhet.

Megdönteni a köztársaságot

Az állam elleni bűncselekmények közül az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, illetve a lázadás szervezése jöhet szóba, mint az interneten is elkövethető bűncselekmény. Terrorcselekményt ugyan nem lehet az interneten elkövetni, viszont fenyegetőzni lehet vele, amit a törvény szintén büntet: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani.

A legismertebb, államellenes bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás Budaházy György ellen folyt, aki 2006-ban olyan írásokat tett közzé az interneten, amelyekben arra buzdította az olvasókat, hogy vonjanak blokádot Budapest köré, és így döntsék meg a Gyurcsány-kormányt. Az ügyészség szerint az írásokban Budaházy túllépte a szólásszabadság korlátait, de a hosszú, egyszer meg is ismételt eljárás végén a Kúria idén júliusban felmentette (egy másik ügyben, terrorizmus vádjával még folyik ellene az eljárás).

Ha már korábban is hatályos lett volna az internetes tartalmak ideiglenes blokkolására, az ügyészség bizonyára kérte volna a bíróságtól, hogy rendelje el a kifogásol cikkek elérhetetlenné tételét. Ha ennek a bíróság helyt is adott volna, akkor az elhúzódó eljárás miatt éveken keresztül blokkolni kellett volna olyan tartalmakat, amelyekről végül a legfőbb bírói fórum is kimondta, hogy nem valósítanak meg bűncselekményt.

Egy viccnek szánt terrorfenyegetés

A terrorizmussal fenyegetésre viszonylag kevés példa volt Magyarországon. A legismertebb az a 2007 februárjában megjelent videó, amelyen egy maszkos férfi, illetve egy fegyvernek látszó tárgy látható. A mesterséges hangon felolvasott közlemény szerint a Magyar Nemzeti Forradalmi Ítélet Végrehajtó Ezred azt követeli, hogy mondjon le a kormány és a rendőri vezetés, különben megteszik a szükséges, „határozott lépéseket”. Ezt még azzal is nyomatékosították: „fegyvereink azért vannak, hogy használjuk is őket”. Bár később megjelent egy másik üzenet is, amelyen a készítők azt állították, hogy a fenyegetés csak egy médiaheck, a videó feltöltésével az ismeretlenek szinte biztosan megvalósították a terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettét. A KIM tervei szerint a jövőben lenne rá jogi lehetőség, hogy már a nyomozás során töröltessék az ilyen felvételeket, vagy ha Youtube nem lenne hajlandó eltávolítani, akkor blokkolják a videó elérését.

Igazából nem működik

A blokkolás technikai megvalósításához a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak kell majd létrehoznia egy adatbázist, amelyhez minden internetszolgáltatónak csatlakoznia kell. Az adatbázis ebben az esetben egy feketelistát jelent, olyan címeket, melyeket a szolgáltatónak nem szabad feloldania: amikor beírunk böngészőnkbe egy címet, akkor az a háttérben egy számsorrá, IP-címmé alakul át. Ha ez nem történik meg, akkor a felhasználó nem tudja megnézni az oldalt.

A tiltásnak több megkerülési módja is van: egy nyílt DNS-szervert (például a Google-féle Public DNS), vagy egy proxy szerver használata. A netcenzúra kikerülésének lehetőségeiről korábbi cikkünkben olvashat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Balogh Csaba Tech

Netcenzúra Magyarországon: hogyan lehet kikerülni?

Nem sikerült - lényegét tekintve így foglalható össze minden olyan, az internetelérés korlátozására vonatkozó próbálkozás, amibe demokratikus berendezkedésű országban kezdtek bele. Magyarországon az új Btk. miatt került elő újra a téma, a tervek szerint nem csak az ítélethozatallal, hanem már a nyomozás során elérhetetlenné tehetnének oldalakat.

hvg.hu Itthon

Cenzúra az ARC-on: nem tetszett a plakát a Simicska-cégnek

Információink szerint kivetette az ARC plakátkiállítás programjából a rendezvényt támogató Mahir az egyik plakátot, ami éppen a cég állami megrendeléseit figurázta ki. A Mahir a rendezvény egyetlen közterületi támogatója.

Kovács István Itthon

„Moderálják” a helyi médiát, vagy cenzúra folyik?

A helyi Fidesz kampánygépezetévé vált a közpénzből fenntartott városi média Ózdon az ellenzék szerint. A tévé és hetilap bő teret ad a Fidesz képviselőinek, az ellenzékiek ugyanakkor elvétve jutnak megszólaláshoz. A kialakult helyzet miatt tüntetést is szerveztek. A tévé ügyvezetője szerint kiegyensúlyozottak a műsorok.

hvg.hu Tech

Példátlan netcenzúra jöhet Magyarországon is, a TEK dolgozik rajta

Kiszivárogtatták a két éve készülő új internetszabályozási direktíva piszkozatát. A tervezet a virtuális Dzsihád ellen készül, ám a terror elleni harcban az uniós állampolgárokat is meztelenre vetkőztetheti. Az irányelvek előkészítésében Magyarország is részt vesz, a projekt a TEK hatáskörébe tartozik - írja az origo.

Eredményt hirdettek Nyéstán, ahol autóval vitték a szavazókat a megismételt választáson is

Eredményt hirdettek Nyéstán, ahol autóval vitték a szavazókat a megismételt választáson is

Megnézik, hogyan jár az ember, aztán évekkel korábban megmondják, mi lehet a baja

Megnézik, hogyan jár az ember, aztán évekkel korábban megmondják, mi lehet a baja

Még mindig vár a pénzére a móri mészárlás nyomravezetője

Még mindig vár a pénzére a móri mészárlás nyomravezetője

Gigantikus lángoroszlán sétált végig egy argentin stadion lelátóján

Gigantikus lángoroszlán sétált végig egy argentin stadion lelátóján

Eladták a világ legdrágább óráját, többe került, mint amire elsőre gondol

Eladták a világ legdrágább óráját, többe került, mint amire elsőre gondol

A nagyi is tudni akarja, mi az a Tinder

A nagyi is tudni akarja, mi az a Tinder