Az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása - mondta ki keddi ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság, amely sürgősséggel tárgyalta az ügyet.

A bírák nyugdíjazásának ügyében az uniós jog betartása fölött őrködni hivatott Európai Bizottság az év elején indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy az intézkedés az életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent az érintett bírákkal szemben, ami a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik.

Figyelik az ítélet végrehajtását

Az Európai Bizottság kedden közleményben reagált az ítéletre. Mint írták, szorosan nyomon fogják követni az ítélet végrehajtását.

"A bíróság ítélete a napnál is világosabb, és megerősíti a bizottság jogi értelmezését, amely szerint több száz bíró, ügyész és közjegyző magyarországi korai nyugdíjba kényszerítése uniós jogba ütközött. Magyarországnak most minden szükséges intézkedést meg kell hoznia, hogy a lehető leghamarabb megfeleljen az ítéletnek" - idézi a bizottság közleménye Viviane Reding alapjogokért felelős uniós biztost. A bizottság az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban egy másik kötelezettségszegési eljárásban is az Európai Bírósághoz fordult - tették hozzá. 

Az uniós jogszabályok szerint ha a bizottság nem tud megállapodni az érintett tagállammal a kötelezettségszegési ügyben, akkor a luxembourgi bírósághoz fordulhat, ha pedig a bíróság is megállapítja a kötelezettségszegést, akkor a tagállam a lehető leghamarabb köteles teljesíteni az ítéletet. Ha ez nem történik meg, az Európai Bizottság ismét a bírósághoz fordulhat, és ezúttal már pénzbüntetés kiszabását is kérheti. A vitatott jogszabályt azonban nyáron a magyar alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A luxembourgi bíróság kedden kihirdetett ítéletében megállapította: azok a magyar bírák, akik betöltik 62. életévüket, és emiatt szolgálati jogviszonyuk kötelezően megszűnik, hasonló helyzetben vannak, mint fiatalabb kollégáik, akik szolgálatban maradhatnak. A bíróság erre alapozta ítéletét, amely szerint így a 62 évesnél idősebb bírák kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, mint a fiatalabbak, vagyis ez közvetlenül az életkoron alapuló megkülönböztetésnek minősül.