Az oktatási államtitkár szerint a sajtóban félreértelmezték az új nyelvoktatási stratégia tervezetét. Valóban kötelező lenne viszont a középiskolában azt a nyelvet folytatni, amelyet a gyerekek az általános iskolában elkezdtek - mondta Hoffmann Rózsa.
Egyelőre nincs napirenden az új nyelvoktatási stratégia, egy munkaanyag készült el - mondta Hoffmann Rózsa kedden újságíróknak. Az oktatási államtitkár tájékoztatása szerint azt tervezik, hogy az angol vagy a német lesz az első két kötelező idegen nyelv a középiskolákban.
Az oktatási államtitkár kifejtette: a következő évekre, vagy akár évtizedekre vonatkozó iránymutatást szeretnének majd a kormány elé terjeszteni. Ennek lényege az lenne, hogyan lehet jelentős mértékben fejleszteni a fiatalok nyelvtudását. Ugyanakkor nem "kemény jogszabályokról" van szó, egyes elemek megjelennek a Nemzeti alaptantervben, illetve a kerettantervben - jelentette ki.
Hoffmann szerint a sajtóhírekben "sok a valóságos elem és sok a téves interpretáció". Ezek között említette azt az értelmezést, amely szerint a némettel akarnák kezdeni a nyelvoktatást. Ez nem így szerepel a dokumentumban - szögezte le a kereszténydemokrata politikus.
Hoffmann Rózsa kiemelte: azt szeretnék biztosítani, hogy a középfokú oktatásban kötelező érvénnyel folytassák a gyerekek annak az idegen nyelvnek a tanulását, amelyet az általános iskolában elkezdtek. Ez garanciája lenne annak, hogy 9-10 év nyelvtanulás után valóban eljussanak a diákok egy jó nyelvtudási szintre.
A magyarországi középiskolák mindegyikében az angol és a német nyelv az, amit tanítanak, ezért javasolják azt, hogy ez legyen az első két kötelező idegen nyelv - fűzte hozzá.
Kötelező szintfelmérés és szünidei nyelvi táborok
A kétévente tervezett szintfelmérés hírét megerősítve azt mondta: ez azért fontos, mert ehhez lehet igazítani az iskolai nyelvoktatást. A stratégia elemei között említette még a szünidőben tervezett intenzív nyelvtanfolyamokat, egyéni tehetséggondozást, idegen nyelvi táborok szervezését.
Azt szeretnék elérni, hogy 2017 után már ne mehessen olyan diák egyetemre, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. Jelenleg közel 30 ezer azoknak a száma, akik a nyelvvizsga hiányában nem kaphatják meg a diplomájukat - jegyezte meg Hoffmann Rózsa.
Az Origo hétfőn azt írta: angol helyett a német lenne az első nyelv, a diákokat kétévente felmérőre köteleznék, 2017-től pedig csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni. A portál által közölt koncepció szerint a nyelvoktatási stratégiában szerepel, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A hírportál szerint a dokumentumban az olvasható, hogy negyedikben "csak az angol és a német között lehet választani."
Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrájú német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal - áll a stratégiában, amely szerint az angol után a második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz.
A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet a német, illetve az angol mellett az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely "Kárpát-medencei nyelv" is.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
