A tízmilliárd forintot is elérheti a fővárosban jövőre beszedett közműadó összege egy energetikai ügyekben jártas kormányzati forrásunk szerint. Az eredeti elképzelések szerint ez Budapestnél (illetve más esetekben is az önkormányzatoknál) maradt volna, a kedden megszavazott törvényben azonban az szerepel, hogy az adót nem a helyhatóságok szedik be, hanem az a központi költségvetésbe kerül.

Tarlós István főpolgármester erről úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak, neki a kormány részéről ígérete van arra, hogy ezt a pénzt – a központi beszedés ellenére is – a tömegközlekedés finanszírozására fordítják majd. „Meghívnak minden kormányülésre amikor a főváros finanszírozásáról van szó, biztos vagyok benne, hogy a következőn is ott ülök majd, és megoldást találunk a kérdésre” – mondta a főpolgármester. Lapunk először október végén írt arról, hogy a korábbi kormányzati ígéretekkel szemben az önkormányzatok helyett a központi költségvetésbe folyik be a pénz.

Tarlós István a csepeli gerincút átadásán csütörtökön az MTI szerint azt mondta: álláspontja szerint az adót azért központilag szedik be, mert nemcsak a településeken belüli, hanem a települések közötti közművezetékek is forrást teremtenek. Kiemelte: olyat sehol nem hallott, hogy az önkormányzatok nem részesülnének ebből. Már idézett kormányzati forrásunk szerint azonban ez nem így lesz, az adó a központi költségvetést gyarapítja majd, abból nem fognak részesülni az önkormányzatok. Mikor erre rákérdeztünk, a főpolgármester úgy válaszolt, számára a legfontosabb, hogy a főváros, és ezen belül a tömegközlekedés finanszírozása jövőre megoldott legyen, „mindegy, milyen pénzből”.

„A miniszterelnök úr, és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is tisztában van a főváros finanszírozási helyzetével, biztos vagyok benne, hogy megoldás születik majd” – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy mikor születhet erről végső döntés, azt válaszolta, hogy nem ő állítja össze a kormányülések napirendjét, az MTI-nek ehhez annyit tett hozzá, hogy december elején lehet téma a főváros.

Kell egy tervezet

Decemberben ettől függetlenül költségvetési tervezetet kell összeállítania a 2013-as évre Budapestnek, mint Tarlós István lapunknak fogalmazott, több lényeges nyitott kérdés is van még a büdzsét illetően, ami megnehezíti a tervezést. Az összesen nagyságrendileg 72-73 milliárd forintos nagyságrendű BKV mellett ilyen például a főváros majdnem 200 milliárdos adósságállományának kérdése (ebből 170 milliárd 2010 előtt keletkezett, mint a Figyelő összeállításából kiderül), aminek egy részét átvállalhatja az állam.

Ezer sebből vérzik a főváros és a BKK költségvetése is

MTI / Máthé Zoltán

Kérdésünkre, hogy hogyan lehet ilyen körülmények között büdzsét tervezni, Tarlós István azt mondta: nem tudnak mást tenni, mint, hogy a fővárosi tömegközlekedés nélkül készítik el a költségvetés első változatát. „Az adósságátvállalásról még nem lehet tudni, mikor lesz döntés (egy kormányzati forrásunk szerint a nagyobb önkormányzatoknál biztosan hónapokig tartanak majd a tárgyalások), az önmagában úgysem oldja meg a pénzügyi problémákat, a tömegközlekedés a legfontosabb kérdés rövid távon, így azt egyelőre ki kell hagynunk a tervezetből” – mondta a főpolgármester.

„Törvényi kötelezettségünk beterjeszteni a tervezetet decemberben, de márciusban, április elején elég lesz elfogadni, addig remélhetőleg tisztábban látunk. A 2013-as nagyon más lesz, mint bármelyik eddigi, elég csak az oktatás államosítására gondolni. Egy biztos, nagyon húzós lesz” – mondta egy magas rangú városházi forrásunk, aki szerint az állam mintegy nyolc milliárd forinttal többet vont például el iskolafenntartásra, mint amennyit a feladatátvállalás indokolt volna.

"Jött Matolcsy, és lenyúlta a pénzt"

„Nemhogy a tömegközlekedés nem lesz bent a jövő évi költségvetés tervezetében, mi a főpolgármesteri hivatal dolgozóitól azt hallottuk, egyetlen számot nem tartalmaz majd a dokumentum, amit megkapunk, Tarlós Istvánék kihasználják, hogy nincsenek formai kötelezettségeik, gyakorlatilag egy mesekönyvet is beadhatnak, ha azt írják a borítójára: Költségvetés 2013, később úgy módosítanak rajta, ahogy akarnak” – mondta Molnár Csaba ellenzéki képviselő.

Az MSZP fővárosi frakcióvezetője szerint a Budapest és a kormány között áprilisban megkötött megállapodásban a fővárosra jutó finanszírozási részből 4,5 milliárd forint még mindig hiányzik, mert ezt nem tudták ingatlanértékesítésből előteremteni, jövőre pedig várhatóan még az eddigieknél is kevesebbet ad a kormány, és többet kellene saját forrásból előteremteni. A közműadóval kapcsolatban Horváth Csaba azt mondta, „madarat tolláról, embert barátjáról, ha Tarlós István még hisz Orbán Viktornak, az őt minősíti. A főpolgármester kitalálta, hogy a közműadóból támogassuk a BKV-t, erre jött Matolcsy György, és egyszerűen lenyúlta a pénzt”.

Horváth Csaba szerint csődbe megy a BKV, márciusra leállnak a buszok, a villamosok. Tarlós István tavaly decemberben mondta azt, hogy ha nem változtat a kormány a cég finanszírozásán, és nem oldja fel a fővárosnak szánt támogatásból zárolt 32 milliárd forintot, februárban leáll a BKV - erre következett a már idézett áprilisi megállapodás, amiben feloldották a pénzt, és a kormány kötelezettséget vállalt, hogy a dugódíj bevezetésével biztosítja a fővárosi tömegközlekedés tartós finanszírozását, miközben Budapest kidolgozza az elektronikus jegyrendszert. Egyikből sem lett semmi, ezek után merült fel a dugódíjat kiváltó közműadó ötlete. Már idézett városházi forrásunk azt mondta az esetleges leállással kapcsolatban: "pár milliárd forintos hiányt valahogy ki lehet gazdálkodni, nem állnak le a villamosok, csak minden egyre nehezebben működik majd. Persze ez olyan, mint amikor egy acélhuzalt nyújtanak: minél nagyobb a szakító erő, annál nagyobb a feszültség, és egy idő után az anyag elfolyik, akkor is szétszakad, ha már megszűnik az erőhatás".

Kérdéseinket eljuttattuk a kormányszóvivői irodának is, ahonnan csak annyit közöltek, hogy „a kormány teljesíteni fogja a főváros felé tett vállalásait”.