A kereszténydemokrata politikus az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és a Barankovics Akadémia Alapítvány által szervezett tanácskozáson rámutatott: a vallási üldözés és a vallási diszkrimináció között különbséget kell tenni, de beletörődni egyikbe sem szabad. Nagyon sok politikai irányzat van jelen napjainkban, amely mindenféle keresztény irányzatot megkérdőjelez - állapította meg. A pillanatnyi divatjelenségeket és áramlatokat azonban nem szabad összekeverni, és képesnek kell lenni ezeket a jelenségeket a helyükön kezelni. Európában van keresztényszolidaritás - hangsúlyozta Hölvényi György, hozzátéve: az uniót és Európát nem szabad összekeverni. 

Azt javasolta, hogy európai meghívottak bevonásával tekintsék át ezt a kérdést a jövőben, az együttműködésnek ugyanis nincs alternatívája. Külön kitért az egyiptomi kopt keresztények helyzetére, és azt mondta: Magyarország és Európa számára nincs más lehetőség, minthogy kapcsolatokat alakítson ki a térséggel az oktatás és a gazdaság területén. Szólt arról is, hogy "fel kell ébreszteni magunkban" a szolidaritás érzését. Ha nincs más megoldás, "képesnek kell lenni arra, hogy az üldözött keresztény embereket Magyarország befogadja" - fogalmazott az egyházügyi államtitkár. 

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szavai szerint a legüldözöttebb vallás a világon mind a mai napig a kereszténység, ugyanakkor a fejlett nyugati civilizáció saját magát is okolhatja, hogy újra akkora méretet öltött a keresztények üldözése, mint kétezer évvel ezelőtt. Éveken belül teljes keresztény közösségek tűnhetnek el az iszlám világ közepén, olyanok amelyeknek évszázados, évezredes joguk van arra, hogy szülőföldjükön éljenek, vallásukat gyakorolják - mutatott rá, hozzátéve: sok helyen bevett normává vált a keresztény kisebbségek elnyomása. Kiemelte: az uniónak, az Egyesült Államoknak és a világ más nagy demokráciáinak is meg van a képességük arra, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és felkarolják a vallási indíttatású üldözéseket. Egyetlen dolog, amelyben hiányt szenvednek, és ez az akarat - állapította meg.

A KDNP alelnöke szerint az EU-nak követnie kellene az Amerikai Egyesült Államok példáját, ahol minden évben átfogó jelentést tesznek közzé a vallásszabadság helyzetéről. Másik lehetőségnek nevezte kétoldalú egyezmények megkötését olyan államokkal, ahol a keresztényeket üldözik, ezzel világossá válna, hogy az érintett országok nem cselekedhetnek büntetlenül. A szír helyzet kapcsán azt mondta, hogy az ottani keresztények hamarosan iraki társaik sorsára juthatnak, akiket vallásuk miatt tömegével űztek el hazájukból. 

Szólt arról is, hogy Magyarországon az új egyházi törvény a lelkiismereti és vallásszabadságot továbbra is teljes körűen biztosítja, lehetőséget ad a nem hitéleti tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére, és új alapokra helyezték az egyházi támogatáspolitikát. A korábban bejegyzett több mint 300 szervezet csaknem kétharmada eltűnt, és csak mintegy 80 kérte az újbóli nyilvántartásba vételt - jelezte az államtitkár. 

Stágel Bence, az IKSZ elnöke, KDNP-s országgyűlési képviselő szomorú ténynek nevezte, hogy mostanra mintegy százmillió keresztény szenved üldözést vallása miatt a világon. Az áldozatok száma 2000 és 2010 között meghaladta az egymilliót, az utóbbi tíz évben naponta átlagosan 270 keresztény szenvedett vértanúságot, tavaly a vallási hovatartozása miatt meggyilkolt emberek 75 százaléka keresztény volt - jegyezte meg. 

Szerinte Európában alapvetően kétféle probléma van jelen: az egyik az intolerancia, a keresztények közéletből, médiából való kiszorítása, marginalizációja, illetve egyes személyek és csoportok keresztényellenes megnyilvánulásai. A másik a diszkrimináció, a törvényi hátráltatás, amely rendszerszintű, jogalkotási probléma, hiszen mások tiszteletben tartásának címszava alatt a vallási meggyőződés kifejezését teszik lehetetlenné - tette hozzá.

Víz Péter, a Nemzetközi Krisztusi Szolidaritás magyarországi irodájának vezetője kiemelte: olyan hatalmas az áldozatok száma, amekkora a korai idők keresztényüldözéséhez hasonlítható. A 20. században több embert üldöztek a hite miatt, mint az összes korábbi időszakban - mondta. A közel-keleti, afrikai országokban tapasztalható helyzetet ismertetve kitért arra: az a cél, hogy ezek az üldözött, keresztény emberek zaklatás nélkül élhessenek szülőföldjükön.