A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Kedden dönthet az Alkotmánybíróság a semmisségi törvényről. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a testületben többségbe kerültek azok az alkotmánybírák, akik nem tartják alaptörvénybe-ütközőnek a jogszabályt.
Az alkotmánybírák közül Balsai István nem szavazhat, mert még fideszes képviselőként ő terjesztette elő a törvény tervezetét. A Ház által elfogadott jogszabály kimondta: semmisek azok a hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság és rongálás miatti ítéletek, amelyeket kizárólag rendőri jelentésre, vagy tanúvallomásra alapozottan hozott a bíróság a 2006. szeptember 18-a és október 24-e közti utcai események kapcsán. A semmisség kiterjedt a rendzavarás és a veszélyes fenyegetés szabálysértésére is.
A törvény végrehajtását azonban meghiúsította, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírái felfüggesztették az általuk tárgyalt semmisségi eljárásokat, és az Ab-hoz fordultak - írja a lap. Beadványaik szerint a törvény ellentétes a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvével és sérti a jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogon.
A bírákon kívül az Ab-tól kért normakontrollt az MSZP és egy közös beadványban a Magyar Helsinki Bizottság é a TASZ is.
A törvény megsemmisítette a 2006 őszén kizárólag rendőri jelentések és tanúvallomások alapján hozott ítéleteket. A Legfőbb Ügyészség szerint a semmisségi eljárások 22 embert érintenek.
