A parlament eseti bizottsága hétfőn a KDNP-s Salamon Lászlót, jelenleg a parlament alkotmányügyi bizottságának elnökét jelölte alkotmánybírónak. Salamon László azt mondta, nagy megtiszteltetésnek tekinti, és elfogadja a jelölést.

Salamon arra a kérdésre, hogy hogyan viszonyul majd azokhoz az Ab elé kerülő törvényekhez, amelyeket maga is megszavazott az Országgyűlésben, azt mondta, a törvény előírásainak és az Alkotmánybíróság ügyrendi rendelkezéseinek megfelelően fog eljárni.

Az alkotmánybíróságról szóló törvény és az Ab ügyrendje egyértelműen meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján az ügyben érintett alkotmánybírók nem vehetnek részt egy-egy ügy elbírálásában, mondta ezzel kapcsolatban Bitskey Botond, az Ab főtitkára. Az ügyrend a kizárási okok között említi azt, ha az alkotmánybíró az Ab tagjává válását megelőzően olyan törvényjavaslatra, módosító javaslatra vonatkozó indítványt benyújtó képviselő vagy bizottság elnöke volt, amelyet az Ab később tárgyal. "Ilyen törvények felülvizsgálatában az érintett alkotmánybíró nem vesz részt" - szögezte le az Ab főtitkára.

A kizárási okokat az Ab minden esetben hivatalból vizsgálja, és arra vonatkozóan az érintett alkotmánybírót is bejelentési kötelezettség terheli.

A főtitkár szerint az elmúlt egy évben több olyan ügy is volt, amelynek elbírálásában Balsai István alkotmánybíró nem vett részt. Példaként kiemelte, hogy épp a keddi teljes ülés napirendjén szerepel a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló, úgynevezett semmiségi törvény elleni indítványok vizsgálata, amelyben Balsai alkotmánybíró nem vesz részt, tekintettel arra, hogy a törvény javaslatának benyújtója volt parlamenti képviselőként.

Salamon László tavaly szeptemberben a szintén alkotmánybíróvá választott fideszes Balsai István helyett került az alkotmányügyi bizottság élére. Ab-taggá választása esetén a kereszténydemokrata politikusnak - aki 1990 óta tagja a parlamentnek - le kell mondania képviselői mandátumáról, megüresedett helyét pedig a Fidesz-KDNP Pest megyei területi listájáról kell betöltenie a kormányoldalnak.

A tervek szerint az alkotmányügyi bizottság szerdán hallgatja meg őt, az Országgyűlés pedig jövő hétfőn dönthet megválasztásáról. Új alkotmánybíró megválasztására azért van szükség, mert 2013 februárjában távozik a testületből a második alkotmánybírói ciklusát töltő Bihari Mihály, aki a hónap végén betölti a 70 éves felső korhatárt.