A közleményben utaltak arra, hogy a jogi dilemmára Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének szeptemberi, a budapesti Kossuth téren tartott egyhetes éhségsztrájkja világított rá.

Mint írták, ha egy közterületet annak kezelője használatba ad egy rendezvényhez, az adott helyszínt már nem használhatja akárki, de a gyülekezési törvényben meghatározott tilalmak ugyanúgy érvényesek, mint egy közterületen. Az ombudsman szerint azonban a használatba adott közterület bizonyos szempontból magánterületnek minősül, és így ott a rendőrség csak korlátozott jogosítványokkal rendelkezik.

Az alapjogi biztos jelentésének kivonatában felvetették, hogy a rendőrség egy ilyen rendezvényen miként lehet jelen, milyen intézkedéseket alkalmazhat, miközben a közrendet megzavarni szándékozók szabadon beléphetnek a rendezvény területére. Emellett fennáll annak a kockázata, hogy a rendezvény szervezője pillanatnyi érdekei szerint a gyülekezés helyszínét egyszer köz-, egyszer pedig magánterületnek nyilvánítja, annak függvényében, hogy milyen rendőri intézkedést lát szükségesnek – tették hozzá.

Az ombudsman mindezek alapján megállapította, hogy amennyiben az adott terület mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, akkor a tulajdoni besorolásától függetlenül azt a gyülekezések során közterületnek kell tekinteni, ami egyértelművé teszi a szervezők kötelezettségeit és a rendőrség intézkedéseinek felhatalmazását. Az ehhez szükséges egyértelmű szabályozás megalkotására Szabó Máté ombudsman felkérte a belügyminisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert.

A teljes ombudsmani jelentés itt olvasható.