Számos közéleti szereplő szerzett kétes értékű, ám az önéletrajz fényezésére megfelelőnek látszó külföldi diplomát vagy megtévesztésre alkalmas „tudományos” címet.
„A Newport International University az U.S.A. Kalifornia Államában törvényesen működő nem akkreditált intézmény. BBA, MBA, PhD és DBA fokozatát State of California által Apostille okirattal ellátott formában adja ki. Ez a nem akkreditált külföldi oklevél és tantárgyi melléklete az elvégzett tanulmányok dokumentálására szolgál. Nem használható a hazai Bologna-i rendszer, pl. tudományos Ph.D., fokozataként.”
Ez a betűhíven közölt figyelmeztetés áll a budapesti Econovum Akadémia honlapján. Nem teljesen önkéntesen. A Professzorok Vezetőképző Központja Kft. által működtetett, felnőttképzésben akkreditált Econovum továbbra is dicsekszik ugyan a Newport-kapcsolattal (ahogy az is hirdeti az econovumos partnerséget), ám – mint az idézet is jelzi – ma már igencsak óvatosan. A váltás előzménye, hogy a kft-t engedély nélküli felsőoktatási tevékenység miatt 2011 márciusában eltiltotta bizonyos kifejezések (például a „Felnőttképzésben PhD-képesítés”) használatától Réthelyi Miklós akkori nemzetierőforrás-miniszter.
A Newport-diploma és az Econovum-PhD meglehetősen népszerű volt a közéleti szereplők körében. Nem a múlt héten a Jobbik által kérdőre vont Bánki Erik (Fidesz) parlamenti képviselő az egyetlen, akinek fejfájást okoztak az efféle papírok. Az államfővé választott Áder János helyére az Európai Parlamentbe kiküldött Bánki egyébként visszautasította, hogy diplomát hazudott volna magának, önéletrajzi elírásra hivatkozott (amit gyorsan javítottak), s arra, hogy felsőfokú közgazdász-képesítése valóban van. Mint fejtegette, econovumos felnőttképzése nem szakdolgozattal, hanem záródolgozattal fejeződött be, melyre ötöst kapott, s azt a megjegyzést, hogy a turizmusbankról szóló anyag kidolgozottsága „PhD-szintű”.
A politikai szerepvállaláshoz, ideértve a parlamenti képviselőséget is, nem kell felsőfokú végzettség. Ennek ellenére a képviselőházi tagok túlnyomó többsége, 80-90 százaléka a rendszerváltás óta hagyományosan diplomás (lásd ábránkat), jó részük doktor is. Az utóbbiakból a hvg.hu például az általa feltárt Schmitt-féle kisdoktoridolgozat-plágium után 136-ot talált az Országgyűlésben. Ez nem is csoda, hiszen 2010-ben 99 jogász, orvos és gyógyszerész végzettségű politikus szerzett mandátumot, nekik pedig a diplomához automatikusan jár a „dr.”.
Az önéletrajzok fényezésére a jelek szerint nagy a hajlandóság (lásd Felében, harmadában? című írásunkat). Miután köztudott, hogy orvosdiplomát levelezőn nem lehet szerezni, a külföldi jogászpapír pedig önmagában semmit sem ér Magyarországon, a munka mellett szerzett okiratok közül főleg gazdasági képzésekkel elérhető papírosok díszítik a cv-ket. Lázár Mózes vezérigazgató, 1998–2006 közötti fideszes képviselő neve mellett például a Newportra utalva ott virít az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. honlapján, hogy „felnőttképzésben akkreditált PhD, N.I.U.”. De a sajtó – például az ÉS – foglalkozott már a számvevőszéki főigazgató és egykori, 1990–1994 közötti MDF-képviselő Becker Pál vagy éppen a volt SZDSZ-elnök Retkes Attila Newport-diplomájával, ahogy azzal is, hogy Szabó Zsolt (Fidesz) és Tóth József (MSZP) ugyancsak volt „Econovum-hallgató”. Az utóbbinál egyébként ez a 2010-es „MBA” most is szerepel az államilag elismert iskolai végzettségek között az országgyűlési honlapon, míg Szabónál ez a rovat üres, ám 2010. májusi parlamenti önéletrajzában így ír: „2002-ben Ph.D. fokozatot szerzett a Newport University-n.”
A PhD-üzletnek a Réthelyi-döntés vetett véget. E lépés előzménye, hogy még 2010 júliusában a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke, Bazsa György levélben felhívta a miniszter figyelmét, hogy az Econovum PhD-képesítést ad ki. Ezt követően az Oktatási Hivatal törvényességi ellenőrzést indított, amit a cég képviselője megtámadott ugyan, de jogi kacskaringók után decemberben már Réthelyi asztalán volt a hivatali jelentés. Ő végül 2011 tavaszán határozatában leszögezte, hogy az Econovum „nem minősül felsőoktatási intézménynek”, s „megtévesztésre alkalmas” módon tüntette fel képzési programjait.
Különös lenne persze, ha éppen törvényhozók vagy más politikusok volnának könnyen megtéveszthetők. Nehezen hihető ugyanis, hogy a PhD-re hajtó közéleti szereplőknek ne tűnt volna fel például, hogy egy magán-kft-től kaphatnak tudományos fokozatot, s utánanézhettek volna a Newport jogállásának is. Az életrajzok furcsa metamorfózisai ugyancsak kétséget ébresztőek. Az első körben többnyire hangsúlyosan szerepelnek bennük a „tudományos címek” és a külföldi diplomák, ám a vitatott esetekben gyakran finomodtak a megfogalmazások (mint Bánkinál), vagy egyes hivatkozások el is tűnnek.
Nem csak a Newport kapcsán. Bebes István (Fidesz) körmendi polgármester parlamenti honlapja például a Nyugat-magyarországi Egyetemen szerzett 2006-os területfejlesztési diplomáról tudósít, francia végzettségéről különös módon hallgat. A társalgási szinten németül és angolul beszélő politikus életrajza azonban városa internetes oldalán nem ilyen szűkszavú: az ottani verzió szerint Bebes „2006-ban a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Településmenedzsment, városgazdálkodási szakán egyetemi településmenedzsment, városgazdálkodási szakértői diplomát szerzett. Ugyanebben az évben a párizsi Sorbonne Egyetemen végzett Európai Uniós településfejlesztési szakon.” Valójában azonban ehhez nem kellett a francia fővárosban egyetemistáskodnia, ezt az újabban nem nagyon hangoztatott külföldi papírt is ugyanott szerezte, ahol a magyart.
Belső feszültségek, rég elvétett politikai ritmus, tévedhetetlensége látszatát veszítő vezető – számos jel szerint mély sebeket ejt a Fideszen, hogy Magyar Péteren nem tud fogást találni. Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a pártban, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
Orbán Balázs és az MCC hazugsággal vádolja a HVG-t, pedig saját számaikkal állnak konfliktusban.
Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
A több mint másfél millió gyorshajtónak mintegy hatoda nem fizetett.
A MagNet Bank helyi fiókját próbálták meg kirabolni. A rendőrség keresi az elkövetőt.
Még lakat sincs a kapun.
