Az Alkotmánybíróság (Ab) mai határozatában helyesen állapítja meg, hogy az előzetes regisztráció bevezetése sérti a választójog alkotmányos elveit - írja közleményében a TASZ. Mivel működik népesség-nyilvántartási rendszer, ezért a jogkorlátozó előírás szükségtelen – ezt állította korábban a TASZ és több más jogvédő szervezet, és erre a következtetésre jutott most az Ab is.

A TASZ azt is üdvözli, hogy az Ab-döntés alapján garantálni kell az országban élő hajléktalanok választójogát. Egyetértenek azzal is, hogy a testület megsemmisítette a választási kampányban a szólás- és sajtószabadságot korlátozó szabályokat.

A szervezet azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a mai Ab-határozat önmagában nem teremti meg a demokratikus választások feltételeit. A legfőbb akadály az alaptörvény, amely nem tartalmazza a tisztességes választási rendszer alapelveit, és több rendelkezése sérti az általános és egyenlő választójogot - teszik hozzá.

Az alaptörvény a közlemény szerint például lehetővé teszi, hogy belátási képességük korlátozottságára hivatkozva fosszanak meg állampolgárokat a választójoguktól. A kétharmados parlamenti többség az alaptörvény elfogadása után tovább csökkentette a fair választások esélyét (beleértve az OVB-tagok megválasztását vagy a választókerületek átszabását), a regisztráció csak egy elem volt a sok között.

Mindezek alapján a TASZ álláspontja szerint az Ab mai döntése után is jelentős a veszélye annak, hogy a következő választásokon nem érvényesülhetnek a választójog demokratikus elvei. A kormányzópárt politikusai ráadásul már korábban bejelentették, hogy az alaptörvény újabb módosításaival írják felül az Ab döntéseit. A következő hónapokban ezért továbbra is sok múlik a köztársasági elnökön és az Alkotmánybíróságon.

Az államfő azzal tudja bizonyítani, hogy autonóm közjogi tisztségviselő, ha a jövőben nemcsak a miniszterelnök felhívására vagy jóváhagyásával kér előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, hanem saját elhatározásból, minden lényeges alkotmányossági probléma orvoslása érdekében.

Az Ab-nek pedig indokolt túllépnie azon a felfogáson, hogy a jelenlegi alaptörvény egységes és feltétlen védelemre érdemes rendszer. Az alaptörvény ugyanis demokratikus és súlyosan antidemokratikus szabályok keveréke, az eddigi és a most várható módosításokkal csak az utóbbiak száma növekszik.

Az Ab feladata, hogy a demokratikus jogelvek és nemzetközi normák alapján vizsgálja felül és semmisítse meg az alapvető jogelveket sértő rendelkezéseket és az ilyen tartalmú, jövőbeli alkotmánymódosításokat is - tette hozzá a TASZ.