„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
„Erzsébetvárosban a közösségi együttélés, a békés egymás mellett élés alapvető feltétele, alapvető szabálya a képviselő-testület által elfogadott rendeletek betartása és betartatása” – ezt a veretes mondatot csütörtökön, rendkívüli ülésen fogadta el a VII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete, amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) sem tud eltántorítani attól, hogy ha kell, bírságokkal fenyegetve tartassa be az általa hozott szabályokat.
A rendelet példátlan módon nem a jegyzőt, vagy a hivatal egyik munkatársát, hanem személyesen a polgármestert hatalmazza fel, hogy hatóságként lépjen fel a „közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások” ellen, és - bejelentés, vagy a közterület-felügyelők jelzése alapján - akár 150 ezer forint közigazgatási bírságot szabjon ki rájuk. Vattamány Zsolt polgármester szigora a rendelet alapján hamarosan lesújthat a közterületet rendeletetésétől eltérő célra használókra, vagy az éjszaka is nyitva tartó üzletekre.
Csakazértis bírság
A csütörtökön elfogadott rendelet előzménye, hogy az Ab tavaly novemberben megsemmisítette az önkormányzati törvénynek azt a rendelkezését, amely alapján a helyhatóságok „tiltott, közösségellenes magatartásnak” minősíthettek bizonyos dolgokat, amelyekért 50 ezer forint helyszíni bírságot, illetve 150 forint közigazgatási bírságot szabhattak ki. Ezt a furcsa jogintézményt az önkormányzatok azért kapták, mert az új szabálysértési törvény alapján elvesztették a jogot, hogy szabálysértésnek nyilvánítsanak bizonyos, nekik nem tetsző cselekményeket.
MTI / Balázs Attila
Az Ab szerint viszont a jogalkotó átesett a ló túloldalára, és lehetőséget adott az önkormányzatnak arra, hogy önkényesen éljenek a felhatalmazással, és „a közösség érdekeinek valódi sérelme nélkül, állami kényszereszközökkel avatkozzon be a területén élő polgárok életébe.” Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arra jó példákat szolgáltat az Index által összegyűjtött helyi rendeletek listája: volt, ahol tilos lett köztéren labdázni, vagy bódult állapotban a földre feküdni. Máshol pedig előírták, milyen hosszú lehet a fű, és megtiltották a hintázást a 14 évesnél idősebbeknek.
A VII. kerület február 1-jén hatályba lépő rendelete az önkormányzati törvénynek arra a fordulatára hivatkozik, amely szerint „a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait”. A törvény ennek megfelelően felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy egyebek mellett „a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit” is rendeletben szabályozza. Erzsébetváros csütörtökön ezt megtette, a rendelet február 1-jén lép hatályba.
Piások, kutyások és hajléktalanok
„A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást” követ el például, aki a VII. kerület utcáin alkoholt fogyaszt. A rendelet szerzői olyan részletekre is gondoltak, hogy a tilalom nem vonatkozik az év első és utolsó napjára, vagyis szilveszterkor büntetlenül lehet az utcán italozni. Bajba kerülhetnek viszont a kannás bort fogyasztó hajléktalanok, vagy akik a dohányzási tilalom miatt a kocsmák előtt, az utcán dohányoznak, és nem hagyják bent a poharukat.
MTI / Marjai János
Bírságot szabhat ki a polgármester azokra a boltokra is, amelyek alkoholtartalmú italt árusítanak este tíz és reggel hat óra közt. Bár ez a rendelet közvetlenül nem függ össze a Kazinczy utcai romkocsmák nyitva tartásának korlátozásával, de ugyanabba a sorba illeszkedik: az önkormányzat a lakók nyugalmára hivatkozva igyekszik korlátok közé szorítani a VII. kerület éjszakai életét. Ebben a tekintetben a jelenlegi, fideszes vezetésű önkormányzat követi szocialista elődeinek gyakorlatát.
A rendelet legrészletesebben a „közterületet rendeletetésétől eltérő célra díjmentesen használókkal” foglalkozik, ami a gyakorlatban ugyanúgy jelentheti a hajléktalanokat, mint az engedély nélküli utcai árusokat. Ezzel a módszerrel a VII. kerület visszacsempészte a saját jogszabályai közé a hajléktalanok bírságolását, pedig az Alkotmánybíróság tavaly alaptörvény-ellenesnek minősítette, és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek az ezt lehetővé tevő rendelkezését.
A bezárt üzletekkel teli kerületben kifejezetten sok bírságot szabhatnak ki azokra, akik nem távolítják el haladéktalanul a cégtáblájukat, miután megszüntették a tevékenységüket. Ugyancsak büntetésre számíthat, aki Erzsébetváros zászlaját vagy címerét az önkormányzat engedélye nélkül használja, például egy bögrére nyomtatja és megpróbálja eladni. Bírság jár majd azért is, ha valaki nem takarítja fel a lépcsőházban a kutyája piszkát, vagy aki „gazdátlan állatot környezetet szennyező, másokat zavaró módon etet”, illetve a rendszeres etetéssel odaszokatja valahová a galambokat.
