Bírálja a magyar alaptörvény egyes rendelkezéseit a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentése.
A dokumentum szerint a tavaly január elsején hatályba lépett új magyar alaptörvény és a sarkalatos törvények gyengítik az emberi jogok védelmét, megfosztják az Alkotmánybíróságot több jogkörtől, és aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét. Utóbbival kapcsolatban a jelentés kitér arra, hogy háromszáz bírót kényszernyugdíjba küldtek, de az Európai Unió Bírósága novemberben indokolatlannak és életkor szerinti megkülönböztetésnek minősítette a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását.
A 680 oldalas jelentésben nagyjából egy oldal foglalkozik a magyarországi helyzettel. Ebben szóvá teszik azt is, hogy az új alkotmány értelmében 348 vallási közösség elveszítette egyházi státusát; hogy az alaptörvény szerint az emberi élet a fogantatással kezdődik, a család fogalmát a szexuális kisebbségeket kizáró módon határozzák meg, és korlátozzák a szellemi fogyatékosok szavazati jogát.
A nemzetközi bírálatok ellenére a magyar kormány nem módosította kielégítően a médiatörvényt - áll a HRW jelentésében. A Médiatanács politikailag nem független, túlzott mértékűek az újságírókat fenyegető esetleges büntetések, és homályosak a tartalomszabályozásra vonatkozó követelmények. Külön említik a Klubrádió helyzetét, azt írva, hogy az engedélyét három, a rádió számára kedvező bírósági ítélet ellenére a Médiatanács még mindig nem újította meg.
A romák hátrányos megkülönböztetésnek és zaklatásnak vannak kitéve, antiszemita támadásokra került sor, és a hatóságok több menedékkérőt visszaküldtek a szomszédos országokba - írták.
A Human Rights Watch jelentése különösen élesen bírálja az oroszországi állapotokat, egyebek mellett azért, mert a nem kormányzati szervezetek tevékenységét akadályozzák, már nem kapnak semmilyen anyagi támogatást, a tüntetőkre kiróható bírságokat pedig felemelték. A jelentés oroszországi fejezetét ismertetve Kenneth Roth, a HRW ügyvezetője azt mondta, hogy Oroszországban az emberi jogok tekintetében "az elmúlt évben a legnagyobb visszalépés történt a Szovjetunió felbomlása óta".
Arab tavasz után
Megállapították továbbá, hogy az "arab tavasz" országaiban fennáll a tekintélyelvű uralom visszatérésének veszélye. Külön felhívták a figyelmet a nők helyzetére Egyiptomban és Líbiában, valamint az arab tavasz más országaiban is. Az új egyiptomi alkotmányról szólva azt írták, hogy vannak ugyan pozitív elemek benne - mint a kínzás és az önkényes letartóztatás tilalma -, viszont a véleménynyilvánításra, a vallásra és a családra vonatkozó homályos megfogalmazások "veszélyes hatással" lehetnek a nők jogaira és általában a szabadságjogokra.
Szíriáról írva rámutatnak, hogy a csaknem két éve zajló polgárháborúban 60 ezren veszítették életüket, és a helyzet tovább rosszabbodott. A HRW felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy legyen úrrá bénultságán, és utalja a szíriai konfliktust a Nemzetközi Büntetőtörvényszék elé az esetleges háborús bűntettek kivizsgálása céljából.
Afganisztánban a NATO-csapatok jövő évi távozásával várhatólag tovább romlik az amúgy is rossz emberi jogi helyzet - olvasható a jelentésben. A nemzetközi közösség belefáradt a tizenegy éve zajló háborúba, és ezért csökkent a nyomás Hamid Karzai afgán elnökre a hadurak, korrupt politikusok és az emberi jogok más megsértőinek megfékezésére.
Törökországgal kapcsolatban viszont reménykeltőnek nevezték, hogy a kormány kurd aktivisták ezreit szándékozik kiengedni a börtönökből, ami előrevetítheti a három évtizede tartó kurd felkelés lezárását.
