szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet.

A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a most külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.

A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A kormányoldal igennel voksolt, a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.

Törvényben maradt a hűség, örökbefogadás csak 25 éves kortól

A legtöbb vitát a családjog, elsősorban az élettársi viszony szabályozása váltotta ki az Országgyűlésben. A parlament végül - az alkotmányügyi bizottság javaslatára - azt a döntést hozta, hogy kiveszi a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, így azok átkerültek a szerződéses jogi szabályok közé.

Ugyanakkor - szemben a KDNP erről szóló javaslatával, amely szerint az élettársak között csak magánjogi jogviszony áll fenn, ennek alapja pedig a felek szerződése - az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. Ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától.

Hasonlóképpen a kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha közös gyermekük érdekében ez indokolt. Kikerült viszont az indítványból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott.

Ha a volt élettárs az életközösség megszűnését követő egy év elteltével válik rászorulttá, volt élettársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

A kereszténydemokraták javaslatára kivették a polgári jogi kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozását, amiről jelenleg is külön törvény szól, a kodifikációs bizottság viszont beemelte volna a Ptk.-ba.

A házasságkötési szándék bejelentése után a jövőben is legalább egy hónap várakozási időnek kell eltelnie a házasság megkötéséig, noha az eredeti javaslat e nélkül is engedte volna a párok egybekelését.

Az új Ptk. az 1952 óta hatályos családjogi törvénnyel egyezően kimondja, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak.

A családjogi könyv újítása, hogy a jogviták megegyezésen alapuló rendezése érdekében a szülők közvetítői eljárásra kötelezhetők, aminek a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben lehet szerepe.

Örökbefogadó továbbra is csak az lehet, aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb, de rokoni vagy házastársi örökbefogadásnál a korkülönbségtől el kell tekinteni. Újdonság viszont az örökbefogadási korhatár felemelése, így a jövőben csak az fogadhat örökbe, aki elmúlt 25 éves (a jelenlegi szabályok a nagykorúságot szabták feltételül).

Jön a sérelemdíj

A személyiségi jogok megsértésének szankciója - a nem vagyoni kárért járó kárpótlás megszüntetésével - a sérelemdíj lesz. Összegét a bíróság az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére és a jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatására, tekintettel állapítja meg.

A sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. Azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat, a jövőben a Ptk. is kimondja. Eszerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.

Az igazságügyi minisztérium zárószavazás előtti módosító javaslatával a közösség bármely tagja jogosult lesz - harminc napon belül - bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem esetén.

Az új Ptk. a tervezett 2014. január 1-je helyett két és fél hónappal később, március 15-én lép hatályba. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt a hétfőn elfogadott módosítást a megfelelő felkészülési idő biztosításával indokolta.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Fauci: December elejére kiderül, van-e hatásos koronavírus elleni oltás

Fauci: December elejére kiderül, van-e hatásos koronavírus elleni oltás

Olasz belügyminiszter: „Elfogadhatatlan” a kijárási tilalom elleni tüntetés

Olasz belügyminiszter: „Elfogadhatatlan” a kijárási tilalom elleni tüntetés

Nem tud lemondani a kormány arról, hogy a gazdagabbakat támogassa

Nem tud lemondani a kormány arról, hogy a gazdagabbakat támogassa