Egymást zaklatják a politikai ellenfelek a mentelmi ügyekkel – az ellenzék szerint kormányoldalon az ügyészség is besegít a harcba.
A politikai mögöttes könnyen fellelhető a mentelmi ügyekben: gyakran parlamenti ellenfelek próbálják büntető-bíróság elé citáltatni egymást. Szanyi Tibort (MSZP) például a fideszes Papcsák Ferenc, a kormánypárti Budai Gyulát a szocialista Juhász Ferenc, a jobbikos Novák Elődöt pedig a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor „nyomta fel”. Ezekben az ügyekben azonban nemet mondott a felfüggesztésre a bizottság, majd a Ház is. Még a kormánypártok egyik kedvenc célpontja, Szanyi esetében is egyhangú volt a mentelmi testület döntése, s a Házban is csak 45-en (többségükben jobbikosok) voksoltak a kiadására.
A legkülönösebb Orbán Viktor mentelmi ügye volt, amelyben a bizottság nem tudta a bírósági átiratból kideríteni, kinek a kezdeményezésére indulna eljárás a miniszterelnök ellen (magánvádas és pótmagánvádas ügyekben a bíróság terjeszti elő az indítványt a házelnöknek). A testület fel is háborodott, nem értették, hogyan lehetett mentelmi ügy egy „lényegileg értelmezhetetlen” feljelentésből (egy meg nem nevezett állampolgár panaszolta be a miniszterelnököt, mert a neki írt levelére nem kapott megfelelő választ).
A bizottság a példátlan eset kapcsán az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez fordult, s egyrészt a feljelentéssel kapcsolatos kifogásairól tájékoztatta, másrészt kérte „lehetőség szerinti segítségét a jövőbeni hasonló ügyek elkerülése érdekében”. Balog Zoltán erőforrás-miniszter se járt sokkal jobban; őt sorozatban jelentette fel a Magyarok Világszövetsége azzal az indoklással, hogy „az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti meghallgatásán képviselői kérdésre reagálva a Magyarok Világszövetségét illetően olyan kifejezést használt, amely sérti a szervezet becsületét”, de más törvényhozóknak is van állandó üldözőjük.
Arról, hogy a kölcsönös feljelentgetés hogyan lett a magyar parlamenti kultúra része, és mindez miképp nyilvánul meg, a HVG e heti számában olvashatnak.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
