Juhász Imre meghallgatásán többek között az alaptörvény védelmét, valamint a történeti alkotmány, illetve az emberi jogi szemlélet hangsúlyosabb alkotmánybírósági megjelenítésének fontosságát emelte ki, és szót emelt a határon túli magyarok jogainak megóvása érdekében.

A jelölt több mint negyedszázada egyetemen oktatja az eljárásjogot, részt vett a 2006-os rendőri törvénysértéseket feltáró Civil Jogász Bizottság munkájában, 2008 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnöke.

Juhász Imre elmondta: az emberi jogok védelme terén az 1990-es években főként egyedi ügyekben lépett fel, a következő évtizedben azonban már átfogóbb kérdések vizsgálatában is részt vett, így közreműködött a 2006-os "rendőrattak (...) tömeges emberi jogi jogsértéseinek" vizsgálatában, melynek során "fontos történelmi feladat volt az összefüggések feltárása és az igazság kimondása", 2013 januárja óta pedig az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának szakértője.

Alkotmánybírói tevékenysége során a jelölt prioritásnak tekinti az alaptörvény védelmét, mint ami a testület legfontosabb feladata és a jogállamiság alapköve. Lehet nem örülni az alkotmányozó többségnek és az új alaptörvénynek, de megengedhetetlen azt sugallni, hogy az alkotmány következmények nélkül semmibe vehető - szögezte le Juhász Imre, aki szerint az ilyen jelenségek a társadalom széteséséhez vezethetnek. 

Két évtizeddel ezelőtti alkotmánybírósági határozatokra hivatkozva a jelölt kiemelte: a jogállamisághoz nélkülözhetetlen, hogy az alkotmány valóban és feltétlen módon érvényesüljön.

Gaudi-Nagy Tamásnak, a bizottság jobbikos tagjának felvetésére reagálva Juhász Imre elmondta: megítélése szerint érdemes vizsgálni a történeti alkotmány eddiginél hangsúlyosabb megjelenésének lehetőségét az alkotmánybírósági munkában, határozatokban. Az alkotmánybírósági aktivizmus, kiterjesztő alkotmányértelmezés kapcsán a jelölt hangsúlyozta, nem lehet szereptévesztés a tekintetben, ki a jogalkotó, ki a jogértelmező és ki a jogalkalmazó. "Ne felejtsük el, hogy a legfőbb jogalkotó a magyar Országgyűlés" - szögezte le Juhász Imre.

A jelölt meghallgatásán elmondta: jogvédő tevékenysége keretében az "elszakított nemzetrészek" megmaradásáért is dolgozik. Megítélése szerint jelenleg Délvidéken a legrosszabb a helyzet. Oda kell figyelni a magyarokat ért támadásokra, melyek ellen minden felelős magyar értelmiséginek fel kell emelnie a szavát - hangsúlyozta.

A második világháború után nem sokkal Csehszlovákiában elfogadott, majd 2007-ben Szlovákia által megerősített Benes-dekrétumok kapcsán Juhász Imre szerint tisztázni kell bizonyos félreértéseket: szó sincs a békerendszer megkérdőjelezéséről, ugyanakkor a másfél száz rendelkezés között van mintegy húsz egészében, vagy egyes részleteiben faji típusú, ezeket deregulálni kellene.

A meghallgatáson Gulyás Gergely, a bizottság fideszes tagja szóvá tette a szocialista pártnak a jelölttel kapcsolatos "méltatlan vádaskodásait" és emlékeztetett arra, hogy Juhász Imrét 2008-ban a szocialista-szabad demokrata többségű parlament kétharmada választotta meg a Független Rendészeti Panasztestület vezetőjének. Ez a kompromisszum miért nem tartható fenn? - vetette fel a kormánypárti képviselő a szocialistáknak a Juhász Imre korábbi jelöléséről, illetve hétfői bizottsági meghallgatásáról és a szavazásról történő távolmaradása kapcsán.

Juhász Imre a szocialisták megnyilatkozásairól úgy vélekedett, a sértő kijelentések büntetőjogi tényállásokat is kimerítenek, és ha ez a támadás folytatódik, kénytelen lesz jogi lehetőségeket keresni.

A meghallgatáson több fideszes képviselő méltatta Juhász Imre eddigi tevékenységét és bizakodását fejezte ki jövendőbeli alkotmánybírói tevékenységét illetően, Gaudi-Nagy Tamás, aki a Civil Jogász Bizottságban együtt dolgozott a jelölttel, azt kívánta, hogy Juhász Imre alkotmánybíróként is folytassa eddigi "nemzetépítő munkáját".

Az Alkotmánybíróságról április elején kötelező törvényi rendelkezés folytán távozik Holló András alkotmánybíró, a testület egyik korábbi elnöke, aki betölti 70. életévét. Ezért van szükség a 15 fős testület új tagjának megválasztására, amihez kétharmados parlamenti támogatásra van szükség. A szavazás hétfőn délután lesz a parlamentben. Az alkotmánybírák mandátuma 12 évre szól.

A Fidesz és a KDNP által közösen javasolt Juhász Imrét március 19-én jelölte alkotmánybírónak a parlament illetékes eseti bizottsága a kormánypárti és a jobbikos tagok egyhangú támogatásával. Az MSZP nem vett részt a jelölőbizottság ülésén.

Simon Gábor, a testület szocialista tagja a bizottsági ülés után arra emlékeztetett, hogy míg 1990 és 2010 között az alkotmánybírák jelölésében a baloldalnak és a jobboldalnak egyaránt volt szerepe, mára a jobboldal és a baloldal által jelölt alkotmánybírák aránya 9-3 lett, ami Juhász megválasztásával 10-2-re változik.

Az MSZP tiltakozik az Alkotmánybíróság "teljes letámadása", "pártszolgálatba rendelése" ellen. Egy a napokban Simon Gábor és párttársa, Bárándy Gergely által kiadott közlemény szerint a Fidesz célja "feltétlenül lojális emberekkel megszállni a kormányzati hatalom ellensúlyaként működő, jogszabály szerint független intézményeket. (...) Az alkotmánybíró-jelöltet politikai szempontból egyértelműen elkötelezett, szélsőjobboldali kapcsolatrendszerrel és múlttal rendelkező embernek tartjuk, ezért megválasztását nem támogatjuk."