Nem kommunikált egymással az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), és ez okozta az egyéni nyugdíjszámlák ügyében kialakult zűrzavart – tudtuk meg egy magas rangú kormánypárti forrástól, aki szerint így fordulhatott elő, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter vasárnap este az ATV műsorában azt mondta, a kormány soha nem is ígérte, hogy egyéni számlákon írja jóvá a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.

Hétfőn a parlament elfogadta azt az egészségügyi salátatörvényt, amelybe az egészségügyi bizottság javaslatára bekerült egy olyan módosítás is, amely szerint – a kormány korábbi ígéreteivel ellentétben – az egyéni nyugdíjszámlákra csak az idén január 1. után bevallott járulékokat kell felvezetni. Az egyáltalán nem kommunikált módosítást – amelyről először a hvg.hu számolt be – Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn egy háromlépcsős nyugdíjreform első lépésének nevezte.

Kormánypárti forrásunk szerint a javaslat körül kialakult félreértések egyik oka, hogy szerencsésebb lenne egyelőre szakmai értelemben „jóváírás” helyett „nyilvántartásról” beszélni – még ha köznapi értelemben a forrás szerint a "jóváírás" kifejezőbb –, amikor döntöttek a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetéséről. Előbbi kifejezés ugyanis azt feltételezi, hogy a nyugdíjszámlán szereplő összeg alapján számítják majd a nyugdíjat, de erről egyelőre nem született meg a politikai döntés, és lehet, hogy ebben a ciklusban már nem is fog.

Nyitott kérdések sora

Rogán hétfőn arról beszélt, hogy még az idén adategyeztetés követi a nyugdíjszámlák elindítását, így azokra felkerülnek a korábbi járulékok, illetve a nyugdíjpénztári befizetések is. Információink szerint ugyanakkor a kormányon belül is vita van arról, hogy ez nyilvános legyen – vagyis mindenki kapjon értesítést az eredményről – vagy pedig csak egy informatikai jellegű adategyeztetés az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve a Nemzeti Adó és Vámhivatal közt.

Fazekas István

Egyelőre nyitott kérdés, hogy az úgynevezett tőkefedezeti elvet milyen formában és mekkora mértékben vigyék be a jelenlegi, felosztó-kirovó rendszerbe. A helyzetet bonyolítja, hogy a kormánypártok szándékai szerint nemcsak a befizetett járulékokat, hanem a ledolgozott éveket, illetve szociális szempontokat is érvényesíteni kellene az új nyugdíjrendszerben.

Nem dőlt el, hogy mi történjen azzal a forrás szerint mintegy százezer emberrel, akinek lehetősége lett volna, de nem lépett be annak idején a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerbe. További nyitott kérdés, hogy milyen hatással lesz a nyugdíjkasszára, ha megvalósul a KDNP ötlete, és az alacsonyabb jövedelműek a járulékokból is levonhatnák a családi adókedvezményt. Az NGM számításai szerint ugyanis ezzel évi 40-50 milliárd eshet ki a rendszerből.

Az idei évre ígért adategyeztetésekre forrásunk szerint azért is szükség van, mert pontos számok hiányában nem lehet olyan modellszámításokat végezni, amelyek alapján el lehetne dönteni a nyugdíjreform alapvető kérdéseit, többek közt azt, hogyan számítsák be a korábbi magán-nyugdíjpénztári befizetéseket a későbbi nyugdíjakba. A döntés valószínűleg a 2014-es választások utánra marad, de forrásunk szerint „az egyéni számla bevezetése kommunikációs értelemben is nagy nyomást helyezett a mindenkori kormányra, hogy átalakítsa a rendszert”.