szerző:
Kovács Áron - Máriás Leonárd
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Két és fél év alatt nem jutott az egyéni nyugdíjszámlák ügyének végére a Fidesz, és a kormánypárton belüli ellentmondásos nyilatkozatok alapján valószínű, hogy még az alapvetésekben is vita van. Pedig 2010 végén a kormány és a parlament is elkötelezte magát amellett, hogy az állami rendszerbe visszatérő magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarítása, ha virtuálisan is, de megmarad. A gazdasági miniszter erre ma már nem emlékszik, a Fidesz frakcióvezetője viszont átfogó reformról álmodik.

„Kinek volt ez az ígérete, bocsánat? A kormánynak ilyen ígérete nem volt!” – mondta határozottan Varga Mihály gazdasági miniszter vasárnap este, az ATV Szabad szemmel című műsorában arra a felvetésre, hogy egy – hétfő délután elfogadott – törvénymódosítással a kormány lényegében feladja egyik fontos ígéretét, amely szerint egyéni számlákon írja jóvá a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott, az állami rendszerbe visszaterelt megtakarításokat.

A korábbi ígéretek ellenére hétfőn zárószavazásra kerül egy egészségügyi salátatörvény, amelybe módosító indítványokkal egyebek mellett becsempészték néhány fontos nyugdíjszabály módosítását is. Ez alapján úgy tűnik, hogy a kormány megkísérli fapados formában létrehozni az egyéni számlákat: a módosítás szerint ezeken a számlákon az állampolgárok azonosító adatain kívül csak „a 2012. december 31-ét követő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó” adatokat kellene nyilvántartani.

Ez lényegében azt jelenti, hogy idén január elsejétől nulláról indulnak az egyéni számlák, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást nem kell rá átvezetni. Ezzel párhuzamosan a magán-nyugdíjpénztári törvényből is kiveszik azt a kifejezést, amely szerint a megtakarítás „a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírásra” kerül, ehelyett csak az marad a szövegben, hogy ezeket az adatokat nyilván kell tartani a nyugdíjrendszerben. Ez a megoldás nem zárja ki, hogy a január 1-jétől megnyitott számlákra később régebbi összegeket is felvezessenek, de egyelőre fapados formában jönnek létre.

Két hangon énekelnek

Bár Varga vasárnap azt állította, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások jóváírásáról „szakmai vita” van, hétfőn délután Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője újságíróknak arról beszélt, hogy a törvénymódosítás csak első eleme egy három lépésből álló nyugdíjreformnak. Második lépésként állítólag a korábbi befizetéseket is felvezetik a nyugdíjszámlákra, majd ezután döntik el, pontosan milyen nyugdíjszámítást alkalmazzanak, amiről külön törvény rendelkezik majd. A részleteket, így a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások sorsát firtató kérdésekre a frakcióvezető nem tudott választ adni.

2011-ben még a reform ellen tüntettek
©

Varga vasárnap még arról beszélt, hogy ő személy szerint úgy gondolja, „a nyugdíjrendszerben olyan változások történtek”, amik már nem teszik indokolttá, hogy jóváírják a megtakarításokat. Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy egyelőre lekerül a napirendről a nyugdíjreform, hiszen a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások átvezetésének csak akkor van jelentősége, ha valóban bevezetik az egyéni számlás rendszert. Ekkor ugyanis mindenkiről tudni kell, mennyit fizetett be korábban, hiszen ettől függ a nyugdíjának mértéke is. Ha azonban a reform elmarad, a magán-nyugdíjpénztári pénzeknek nincs jelentősége, hiszen lényegében úgy csinálunk, mintha ez a rendszer soha nem is létezett volna.

Rogán ezzel szemben hétfő délután azt állította, hogy lesz nyugdíjreform, csak elhúzódik, lehet hogy ebben a ciklusban nem is végeznek vele. A frakcióvezető részletekről ugyan nem beszélt, de hangsúlyozta, hogy lesz egyéni nyugdíjszámla, ez lesz az egyik alapja a nyugdíjszámításnak. A kétféle nyilatkozat azt jelzi, hogy a kormánypártok soraiban sincs egyetértés arról, mit kezdjenek a nyugdíjrendszerrel. Pedig 2010 végén még nagyon határozottak voltak, a kormány és a fideszes parlamenti többség nem csak szóban, de hivatalos dokumentumokban is megerősítette, hogy nagy átalakításra készül.

Határozatokba vésték

„A kormány egyetért azzal, hogy (…) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlán nyilvántartott felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítása az átlépést követően egyéni számlán kerüljön nyilvántartásra” – állt például abban a 2010. december 15-én kelt kormányhatározatban, amely a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság levezényléséről szólt. Az egyéni számla jelentőségét az is adta, hogy az akkori elképzelés szerint a felhalmozás örökölhetővé vált volna: a korábbi pénztártag halála esetén az özvegy nyugdíjába beszámították volna az az után járó járadékot is.

Néhány nappal később az Országgyűlés – Orbán Viktor miniszterelnök, Kósa Lajos Fidesz-alelnök, Lázár János frakcióvezető és Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi megbízott javaslatára – elfogadott egy politikai nyilatkozatot is, amelyben az állt: „az Országgyűlés (…) kinyilvánítja, hogy (…) garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magán-nyugdíjpénztári tagoknak”, illetve „az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát”.

„Ebben az évben a magyar állami nyugdíjrendszer is átáll az egyéni számlán vezetett nyugdíjrendszerre” – ígérte Orbán Viktor még 2011. február 2-án, miután véget ért az időszak, amely alatt nyilatkozhattak a magánkasszáknál maradók.  Nem sokkal később a parlament elé is került a törvényjavaslat a nyugdíjpénztár-választás lebonyolításáról, ez azonban máris csúszást hozott Orbán ígéretéhez képest, hiszen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2012. március 31-ig kellett volna átadni a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások adatait.

Nyögvenyelős reform

Bár ezt követően hosszabb időre elült a nyugdíjreform témája, bizonyos jelekből azért sejteni lehetett, hogy nemcsak az egyéni számlák technikai kialakításával, hanem az új nyugdíjrendszer koncepciójával is gondok vannak. 2012 januárjában Selmeczi Gabriella azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a koncepciókról még vitáznak, és 2012 közepére fog eldőlni, melyiket választják. Ezzel egybecsengett, hogy a Századvég Gazdaságkutató kiadott egy műhelytanulmányt, amely az egyéni számlás nyugdíjrendszer magyarországi bevezetésének lehetőségét vizsgálta.

Ezt követően a kabinet a tavaly április végén megjelent második Széll Kálmán-tervben is azt írta, „ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”. Közben lejárt a márciusi határidő, amikorra a PSZÁF-nak át kellett volna adnia az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok adatait, de ekkorra még az sem dőlt el, hogy kinek, hiszen  a kormány nem jelölte ki az egyéni számlákért felelős intézményt. Így az adatok a PSZÁF-nál maradtak.

Végül nem az dőlt el, hogy milyen nyugdíjreform-koncepciót hajt végre a kormány, hanem az, hogy nem lesz nyugdíjreform. 2012 augusztusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt tulajdonképpen be is ismerte. Arra a kérdésre, hogy mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjrendszerben a kormány a választásokig hátralévő időben, a tárca azt írta: „a nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak”.

Egy óvatlan mondat

Az egyéni számlás nyugdíjrendszer kifejezést kétféle értelemben használhatjuk, és a kormány is kétféle értelemben használta az elmúlt években: egyfelől azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási rendszerben minden jogosult személynek kialakítanak egy névre szóló számlát, amelyen az adatait valamilyen mélységben lekövetheti. Hasonló egyéni számla működik az egészségügyi rendszerben, ahol a taj száma alapján bárki leellenőrizheti, hogy a munkáltatója befizette-e utána a tb-járulékot. Ilyet létre lehet hozni a nyugdíjrendszerben is: mindenki nyomon követhetné a járulékbefizetés-történetét, vagy például a ledolgozott napokat.

Ez azonban csak informatikai és adatfeldolgozási feladat, nem a nyugdíjrendszer reformja. A kormány vélhetően most azt mondja, az egyéni számlás nyugdíjrendszerrel ilyen egyéni számlák kialakítását ígérte. Ebből akár lehetne is valami pár év alatt, bár hatalmas munka feldolgozni a munkavállalók járulék- és nyugdíjjogosultság-történetét (nagyon nehéz például rekonstruálni, hogy a rendszerváltás előtt ki mennyi nyugdíjjogosultságot szerzett). A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos ígéretek viszont azt mutatják, hogy a kormány nemcsak technikai változtatást ígért, hanem nyugdíjreformot.

Ez már a 2010-es választási kampányban vitatémává vált, miután Varga Mihály a Figyelő című hetilapnak úgy nyilatkozott: "A Fidesznek az az álláspontja, hogy a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez, és abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk." Pár nappal később azonban az MSZP támadást indított a Fidesz ellen, 70 évre emelkedő nyugdíjkorhatárral és 20 százalékos nyugdíjcsökkenéssel riogatva az időseket és a nyugdíjba készülőket. Ennek hatására a Fidesz visszatáncolt, és nem kívánt többet a nyugdíjreformról beszélni.

Svéd vagy magyar rendszer?

A nyugdíjrendszer átalakításának szükségessége abból a problémából fakad, hogy a jelenlegi demográfiai folyamatok alapján pár évtized múlva jelentős mértékben megemelkedik a nyugdíjasok aránya, az őket eltartó aktívaké pedig drasztikusan csökken. Vagyis ahhoz, hogy egyensúlyban maradjon a rendszer, az aktívaknak egyre tovább kell dolgozniuk, jóval magasabb járulékot kell fizetniük, vagy jelentős mértékben csökkenteni kell a nyugdíjakat. A nyugdíjrendszer átalakításának erre a kihívásra kellene megoldást találnia.

Bár a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetésével a kormány rövid és középtávon levegőhöz juttatta az állami nyugdíjrendszert, jelentősen rontotta annak hosszú távú fenntarthatóságát. Az egyéni számlás nyugdíjmodellek – amelyek közül Magyarországon leggyakrabban a svéd modellt emlegetik – a változásokhoz úgy alkalmazkodnak, hogy egy automatikus kiegyenlítő mechanizmus alapján automatikusan magasabb nyugdíjkorhatárral, vagy alacsonyabb nyugdíjakkal kompenzálják a várható csökkenő járulékfizetést. A lényeg, hogy a rendszer zárt, nem kell és nem is lehet a költségvetésből kipótolni a nyugdíjkasszát.

Magyarországon azonban másfajta igények is felmerültek, például a gyermekvállalás ösztönzése a nyugdíjrendszeren keresztül. 2012 májusában a Nemzetgazdasági Minisztérium az  Új baby boom – A középosztály gyermekvállalási forradalma című vitairatban azt javasolta, hogy a német egyéni számlás pontrendszerhez hasonóan a nyugdíjszámításnál vegyék figyelembe, ki hány gyermeket nevelt fel, és mennyire tanítatta őket. Ez nem csak elvi lehetőség volt, hanem már a törvényjavaslat is készült az ötletről – legalábbis Mészáros József, az ONYF főigazgatója ezt nyilatkozta tavaly júniusban. A parlament elé azonban nem került kész törvényszöveg, csak a hétfői módosítás, amely egyelőre nem ebbe az irányba mutat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Itthon

Kossuth tér 1-3. – Nulláról indulnak az egyéni nyugdíjszámlák

Hosszú vajúdás után a lehető legegyszerűbb formában indítják el a régóta megígért egyéni nyugdíjszámlákat, amelyekre egyelőre csak a január 1-től bevallott járulékokat írják fel, a korábbi magánpénztári megtakarítást nem. Hétfőn elfogadják a korábban az Alkotmánybíróság által visszadobott választási törvényt, de lesz napja a finnugor nyelvrokonoknak is, és az ülés elején ismét lehet majd kérdezni személyesen Orbán Viktortól.

MTI Itthon

MSZP: a kormány meglopta a magánnyugdíjpénztári tagokat

Az MSZP értékelése szerint a kormány becsapta és meglopta a korábbi magánnyugdíjpénztár-tagokat, mivel az állami nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlákra nem vezeti át a korábban felhalmozott megtakarításokat.

hvg.hu Itthon

Lesz nyugdíjreform, de még Rogán sem tudja, milyen

Nem marad el a nyugdíjreform, de még Rogán Antal sem tudja, pontosan hogy néz majd ki az új rendszer, amelynek bevezetése állítólag a hétfői törvénymódosítással kezdődik. A Fidesz frakcióvezetője szerint lehet, hogy ebben a ciklusban nem végeznek a munkával, de mindenképpen lesz egyéni számla, amin a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat is jóváírják.

Oda a meglepetés? Minden infó kiszivárgott a Huawei holnap érkező nagyágyújáról

Oda a meglepetés? Minden infó kiszivárgott a Huawei holnap érkező nagyágyújáról

Orbán tanácsára az MNB megtízszerezi az aranytartalékot

Orbán tanácsára az MNB megtízszerezi az aranytartalékot

Online tanulás az egyetemen: tutorok és e-tananyagok

Online tanulás az egyetemen: tutorok és e-tananyagok

Kiderült: napokon belül érkezik a HTC ultrabiztosnak mondott blockchain-mobilja

Kiderült: napokon belül érkezik a HTC ultrabiztosnak mondott blockchain-mobilja

Ausztrália is elismerheti Jeruzsálemet Izrael fővárosának

Ausztrália is elismerheti Jeruzsálemet Izrael fővárosának

Hétmilliós óvadék fejében enyhítenek a Dózsa György úti gázoló házi őrizetén

Hétmilliós óvadék fejében enyhítenek a Dózsa György úti gázoló házi őrizetén