Ebben a pillanatban senki nem tehet mást, mint hogy részvétét fejezi ki Szalai Annamária családjának, barátainak és annak a politikai közösségnek, amelyiknek a tagja volt – mondta a hvg.hu-nak Schiffer András. Az LMP társelnöke szerint „bárkinek bármilyen véleménye is legyen Szalai Annamáriáról, tragikus, ha valaki ilyen fiatalon hal meg”. „Most el kell tudni választani Szalai Annamária személyét attól a médiarendszertől, amit az ő közreműködésével hoztak létre” – mondta a politikus.

A Média és Hírközlési Hatóság elnöke, korábbi Fidesz-képviselő péntek reggel hunyt el. Szalai Annamária tavaly májusban mondta el egy interjúban, hogy rákos. „Az ember környezete egyébként ilyenkor jobban megijed, mint maga a beteg. Az élet egyik újabb próbatételének fogom fel ezt az állapotot. Van, amikor a szervezetedben felborul a harmónia, most azt kell elérni, hogy teljesen visszaálljon az egészség. Nincs betegségtudatom, szinte ugyanúgy élek, mint korábban. Jól vagyok” – nyilatkozta akkor.

"Inkább nem mondok semmit"

„Nagyon sajnálom, részvétem a családnak, az ismerősöknek, gondoljon bárki bármit Szalai Annamáriáról, most mást nem mondhat szerintem” – mondta az MSZP médiapolitikusa, Mandur László. „Még az ORTT-ben dolgoztunk együtt Szalai Annamáriával, régi munkakapcsolatunk volt. Igaz, hogy rengeteg vitánk volt, és nagyon másképp láttunk egy csomó dolgot, de ami történt, tragikus, és a Fidesznek is csak azt tudom kívánni, hogy hamar megtalálja a méltó utódot” – mondta Mandur László.

Karácsony Gergely a Párbeszéd Magyarországért képviselője annyit mondott: „Halottról jót, vagy semmit. Így én inkább nem mondok semmit”. Megdöbbenéssel értesült Szalai Annamária haláláról – mondta a hvg.hu-nak Majtényi László, a Médiahatóság jogelődjeként működő Országos Rádió és Televízió Hatóság (ORTT) utolsó elnöke. „Politikai tevékenysége jelentős, de politikai műve nem volt” – mondta Majtényi, aki Szalai tevékenységét negatívnak tartja.

Szalai Annamária 52 éves volt

MTI / Soós Lajos

A Kormányszóvivői Iroda közleménye szerint „a Kormány mély megrendüléssel értesült Szalai Annamária haláláról, és együttérzését fejezi ki családjának. Türelemmel és méltósággal viselte hosszan tartó, súlyos betegségét. Munkáját az utolsó pillanatig kifogástalan szakmai színvonalon látta el. Magyarország Kormánya köszöni áldozatos munkáját, amelyet tanárként, országgyűlési képviselőként, ORTT-tagként és a Médiatanács elnökeként végzett. Szalai Annamária élete mindvégig a magyar emberek szolgálatában telt. Halálával fájó veszteség érte Magyarországot.”

Orbán Viktor miniszterelnöknek tizenöt napja van, hogy javaslatokat kérjen a szakmai szervezetektől azzal kapcsolatban, kit jelöljön a pénteken elhunyt Szalai Annamária, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének posztjára. A médiatörvény március 25-én elfogadott, és alig egy hete kihirdetett módosítása szerint a következő elnököt azonban már nem a kormányfő, hanem az ő javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki.

Kilenc év

Az Európa Tanáccsal folytatott tárgyalások nyomán módosított médiatörvény szerint a jelölés előtt a miniszterelnöknek ki kell kérnie Közszolgálati Testület, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, illetve a hírközlési szolgáltatók, a médiatartalom-szolgáltatók, a műsorterjesztők és az újságírók legalább öt éve működő, országos szervezeteinek véleményét. A kormányfőnek az írásban beérkezett ajánlások megfontolása után kell megneveznie saját jelöltjét, akinek nem feltétlenül kell a szakmai szervezetek jelöltjei közül kikerülnie.

NMHH-elnök a módosított törvény szerint az lehet, akinek felsőfokú jogi, közgazdasági vagy társadalomtudományi végzettsége van, és legalább ötéves, médiafelügyelettel kapcsolatos gyakorlata vagy a médiával, hírközléssel kapcsolatos tudományos fokozata vagy legalább tízéves oktatói gyakorlata van. Az elnök mandátuma továbbra is kilenc évre szól, vagyis a most kinevezendő elnök 2022-ig töltheti be pozícióját.

A törvény annyiban változatlan, hogy az NMHH elnöke egyszerre a Médiatanács elnöke is, bár erre a pozícióra az Országgyűlésnek kell megválasztania kétharmados többséggel. A haláleset miatt az a helyzet állt elő, hogy nem fog egybeesni a Médiatanács tagjainak, illetve elnökének mandátuma: a tagok megbízatása 2019-ig szól – a friss módosítás miatt ekkor már nem választhatók újra –, de az elnök nagyjából még három évig vezetheti az akkor megválasztott új tanácsot.

Az elnök megválasztásáig a Médiatanácsot vagy az egyik, helyettesítési jogkörrel felruházott tag vezeti, vagy ha ilyen megbízás nincs, akkor az ügyrend szerint a tagok ülésenként, egymást ábécésorrendben váltva elnökölnek.