Ezt Mesterházy Attila MSZP-elnök mondta újságíróknak azután, hogy a szocialista párt, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért (PM) választási szövetség, az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) képviselői pénteken az Országházban találkoztak az Európa Tanács alkotmányos ügyekben illetékes tanácsadó testületének jelentéstevőivel.

A pártelnök közölte, a látszatát is kerülni kell annak, hogy a Velencei Bizottság kettős mércét alkalmazna. Az MTI kérdésére hozzátette: a jelentéstevők kérdéseket tettek fel, a véleményüket nem ismertették.

Mesterházy Attila arra hívta fel a bizottság figyelmét: ha érteni akarják a negyedik alkotmánymódosítás megszületésének okait, látniuk kell, hogy az Orbán-kormány a megalakulása óta a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontására törekszik, azaz arra, hogy felszámolja a hatalomgyakorlása útjában álló összes akadályt.

Szerinte a kormányzat célja olyan rendszer kialakítása, amelyben az akkor is megőrizi hatalma egy részét, ha elveszíti a következő választást, de utódjának nem lesz kétharmados többsége. A Velencei Bizottság az MSZP képviselőivel tervezett egyeztetést, Mesterházy Attila azonban felkérte a parlamenti frakcióval nem rendelkező demokratikus ellenzéki pártokat is, hogy csatlakozzanak a szocialisták delegációjához.

Szabó Tímea, a PM társelnöke elmondta, arra kérte a bizottság tagjait, vizsgálják meg a hajléktalanok büntetését lehetővé tévő alaptörvényi szabályozást, a családfogalom leszűkítését, az egyházak elismerésével kapcsolatos rendelkezéseket, és azt a törvényjavaslatot, amely az iskolai szegregációt törvényesíti. Kiemelte, hogy "nem tudtak újdonságot mondani" a jelentéstevőknek, ők ugyanis felkészülten érkeztek Budapestre.

Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a bizottságnak nem feltétlenül érdemes belemenni az alaptörvény-módosítás részleteibe, helyette arra kell ügyelnie, hogy Magyarországon olyan uralom épül ki, amelyben "a többségi hatalommal szemben senki sem számíthat védelemre". Felhívta a jelentéstevők figyelmét arra, hogy a negyedik alkotmánymódosítás korábban az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélt szabályokat emelt alkotmányos rangra, és szinte lehetetlenné teszi az alkotmányvédelmet.

A módosításokkal a magyar alkotmány példátlanul részletes szabályokat határoz meg, és a mezőgazdasági üzemszabályoktól az egykulcsos adóig szinte mindent kétharmados rendelkezéssé tesz. Orbán Viktor ezzel "elveszi a néptől a szuverenitást" - jelentette ki. Schiffer András mindazonáltal jelezte, a Velencei Bizottság véleményének akkor van súlya, ha világossá teszi, hogy ugyanezeket az elvárásokat fogalmazta meg előzőleg Victor Ponta kormányával szemben Romániában, és ezzel egyértelműsíti, hogy nincs kettős mérce Európában.

Varju László, a DK pártigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy mind az alkotmányt, mind annak módosításait az ellenzék egyetértése nélkül fogadta el a kormányoldal.

Mesterházy Attila kérdésre válaszolva elmondta: érthetetlennek tartják, hogy a kormány miért rendelt alternatív jelentést alkotmányjogászoktól a negyedik alkotmánymódosításról, hiszen az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak ugyanez a feladata. Hozzátette, tudni akarják, kik a kormány által felkért alkotmányjogászok, milyen szempontok alapján választották ki őket, illetve hogy "mennyit fizet" a kabinet a munkájukért.

Az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását március 11-én fogadta el az Országgyűlés. A módosítás - amely az alaptörvény részévé tette az Alkotmánybíróság által tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is - április 1-jén lépett hatályba.

A Velencei Bizottság Martonyi János külügyminiszter felkérésére érkezett Magyarországra, hogy megvizsgálja az alkotmánymódosítást. Delegációja pénteken tárgyalt Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral.