Az egyik legnehezebb döntés volt politikai pályafutása során, hogy elvállalja-e a felkérést az államfői posztra – mondta a Magyar Televíziónak vasárnap este adott interjúban Áder János köztársasági elnök, aki előre tudta, hogy sokak szemében hátrány lesz a pártpolitikusi múltja, de ő inkább előnynek gondolja azt. Ugyanis immár 25 éve, hogy kezdett a magyar belpolitikában dolgozni, és ez olyan tapasztalattal vértezte fel, ami segített a különböző helyzetek megoldásában.

Az alaptörvény sokat vitatott negyedik módosításáról Áder azt mondta: az alkotmányos rendelkezés – amely szerint alá kell írnia a módosítást – világos és egyértelmű volt számára, mint a KRESZ. „Átmegyünk-e a piroson?” – a köztársasági elnök szerint így merült fel benne a kérdés. Amikor viszont látta, hogy sokan ezt vitatják, egyeztetett egy sor alkotmányjogásszal és elolvasott minden beadványt, ami hozzá ebben az ügyben érkezett, de végén arra jutott, hogy a helyzet világos és egyértelmű: „Nem szabad átmenni a piros lámpán!”

„Az, hogy nekem tetszik-e, vagy sem, ebből a szempontból lényegtelen” – mondta a riporteri kérdésre Áder, aki szerint a köztársasági elnök az alkotmányra esküszik, ezért „szép is lenne, hová vezetne, ha épp ő sértené meg”. Áder szerint ő nem árult nem árult zsákbamacskát, megválasztásakor is azt mondta: ki fogom tölteni az alkotmányos kereteket, de lépek túl azokon. „Megmondtam, ha száz jó törvényt kapok, mindet aláírom, ha száz rosszat, mindet visszaküldöm” – utalt a korábbi elnöki vétókra.

Nem a magyarokkal kelnek Brüsszelben

Egy másik kérdésre, hogy milyen elnöknek tartja magát, az államfő azt mondta: ezt majd a választók eldöntik, de ő igyekeztem az elmúlt egy évben hűnek maradni ahhoz, amit a beiktatási beszédében mondott, és tenni azért, hogy megbecsüljék a hétköznapi teljesítményt. Ezért ment el például kapálni egy Tolna megyei faluba, ahol az emberek a 40 százalékos munkanélküliségből is ki tudtak törni egy mezőgazdasági program segítségével.

A Magyarország nemzetközi megítélését, a magyar kormánnyal szembeni kritikákat firtató kérdésre Áder azt mondta: a történet nem új, már akkor is volt szó róla, mikor ő még EP-képviselő volt, de „nem azzal keltek reggel az képviselők, hogy mi van a magyar demokráciával”. Nemzetközi tárgyalásain az államfő állítólag nem annyira kritikákat, inkább kérdéseket kap, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy elmondja, milyen helyzetben van az ország. A riporter kérdésére, hogy van-e kettős mérce, a köztársasági elnök úgy felelt: nem csak Magyarországgal szemben.

Egyéni sorsok

A riporterek rákérdeztek Geréb Ágnes szülész kegyelmi ügyére, amiről az államfő azt mondta: azért nem adott úgynevezett eljárási kegyelmet, mert csak a bíróságon születhet döntés arról, bűncselekményt követett-e el Geréb, vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, majd vissza lehet térni arra a kérdésre, hogy kegyelmet lehet-e adni vagy sem – fogalmazott Áder, aki szerint rosszízű vita folyik arról, hogy melyik köztársasági elnök hány kegyelmet adott.

„Minden kegyelmi kérelem mögött emberek vannak, egyéni élethelyzetek és sorsok vannak” – mondta Áder, aki példaként egy halálos balesetet okozó fiatalembert hozott fel, aki két és fél év szabadságvesztést kapott. Mielőtt azonban bevonult volna, öngyilkosságot kísérelt meg, és ezért mindkét kezét amputálni kellett. „Kell-e ennek az embernek börtönbe menni, ahol már nem tudják fokozni a büntetését” – tette fel a kérdést Áder, aki megkegyelmezett a fiatalembernek.

Magánéletéről a köztársasági elnök azt mondta: a négy gyerekből három már nagykorú, kettő dolgozik is. A legkisebbtől ugyanakkor már kapott kritikát, hogy keveset látja. „Ha négy gyereke van valakinek, próbál következetes lenni, de ezt csak módjával lehet” – mondta Áder arra a kérdésre, milyen apa. Egy kérdésre úgy fogalmazott, nem kell kiszöknie a palotából, ha horgászni akar, és még arra is tud időt szakítani, hogy nyáron elmenjen a barátaival evezni. Igaz, komoly feltűnést kelt, hogy a Duna-parton sátorozik és bográcsban főz a köztársasági elnök.