Paczolay: az Ab-nak nem szabad a körülményekkel foglalkoznia

Paczolay Péter a HVG-ORAC Kiadó és az Alkotmánybírósági Szemle által az Ab előtti egyéni jogérvényesítésről rendezett konferencián tartott előadást, amelyen elmondta, hogy az Alkotmánybíróság hatékonysága szempontjából nem lényegtelen, hogy a kétharmados parlamenti többség akár az alaptörvény megváltoztatásával vagy az Ab hatáskörének szűkítésével is kész reagálni egy-egy alkotmányértelmezésre, továbbá új hatáskörök és eljárások között kell keresni az alkotmányvédelem lehetőségeit. 

A testület elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy az alkotmánybírónak nem szabad ezekkel a körülményekkel foglalkoznia még akkor sem, amikor hatással vannak a munkájára, hiszen az a dolga, hogy ügyről ügyre haladva, a rendelkezésre álló eszközökkel szerezzen érvényt az alkotmányosság követelményének. 

Az Ab elnöke szerint vitathatatlan, hogy az alaptörvény hatályba lépésével 2012. január 1-jén új korszak kezdődött az Ab életében, de a testület küldetése az új hatásköri, eljárási szabályok között sem változott, továbbra is az alkotmány legfőbb védelmezője. Az Ab hatásköreinek átrendezésével változott az absztrakt normakontroll és az egyéni alkotmányjogi panasz szabályozása, megszűnt a bárki által kezdeményezhető úgynevezett actio popularis, és már az Országgyűlés egynegyede, a kormány és az ombudsman, valamint a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész kezdeményezheti törvények alkotmányos kontrollját, ugyanakkor jelentősen kiszélesedett az alkotmányjogi panaszok lehetősége. 

Ezzel kapcsolatban Paczolay Péter hangsúlyozta: a normakontroll hangsúlyos szerepe megmaradt, és valamennyi fontos ügy, fontos törvény rövid időn belül az Ab elé kerül, a testület továbbra is a törvényhozás kontrollja. Ebben jelentős szerepe van a jelenlegi, aktív szerepfelfogást képviselő ombudsmannak, aki nem válogat az ügyek között, mindet érdemben megvizsgálja, és a normakontroll indítványozására vonatkozó döntései rendre abba az irányba mutatnak, hogy minél szélesebb körben láthassa el ezt a feladatát. 

A biztos nagy társadalmi érzékenységgel és valóságismerettel érzékelte a leghangsúlyosabb alkotmányos dilemmákat, amelyek hivatalától szakszerű előkészítés után az Ab-hoz kerültek, mint például a hallgatói szerződések, az alaptörvény átmeneti rendelkezései, a hajléktalanok ügye vagy a családvédelmi és az egyházügyi törvény - mondta az Ab elnöke. Az ombudsman 2012-ben 24, idén eddig 6 alkalommal fordult az Ab-hoz - fűzte hozzá. "Meggyőződésem, hogy ez az ombudsmani szerepfelfogás felel meg annak az alkotmányos feladatnak, amelyet a biztos indítványozási joga jelent ma a magyar alkotmányvédelemben, és ennek a jogállam működése érdekében így is kell maradnia" - mondta az Ab elnöke. 

Az alkotmányjogi panaszokkal összefüggésben ugyanakkor Paczolay Péter elmondta: eddig egyetlen olyan Ab-döntés volt, amely rendes bírói ítéletet nyilvánított alkotmányellenessé. A szakma nagyobb részének véleménye szerint 1989-ben "féloldalas" lett az Ab hatásköreinek szabályozása, az egyéni jogvédelem indokolatlanul háttérbe szorult az absztrakt jogvédelemmel szemben. Ebben a vonatkozásban egyelőre nem történt áttörés, az új egyensúly kialakulása még várat magára a kétféle alkotmánybírósági hatáskör között. 

A jogvédelem egyedi jogalkalmazói döntések megsemmisítésében megjelenő új formája a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőségeket hordoz - mondta az Ab elnöke, aki hozzáfűzte: a nemzetközi tapasztalatok szerint is több év kell a jogintézmény beüzemeléséhez, nyilvánvalóan sokat kell még finomodnia az Ab munkájának, olyan módszereket kell kidolgoznia, amelyek segítségével a rengeteg beadványból ki tudja szűrni a valódi alapjogi kérdéseket. 

Paczolay Péter szerint az Ab gyakorlatából az már nyilvánvaló, hogy nem fog a rendes bíróságok egy újabb fellebbviteli fórumává válni, az azonban még hiányzik, hogy a testület demonstrálja: az alapjogi bíráskodást szigorú kontroll alatt kívánja tartani. 

A konferencián előadást tart mások mellett Bitskey Botond, az Ab főtitkára az indítványozókra vonatkozó szabályokról és a testület ügyrendjének módosításáról, Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának vezetője az Ab döntéseinek a rendes bírósági eljárásokkal kapcsolatos következményeiről, Sonnevend Pál, az ELTE dékán-helyettese pedig Párhuzamos alapjogvédelem - hová forduljunk? Alkotmánybírósághoz, Strasbourgba, Luxembourgba? címmel arról, hogy valódi alternatívája-e a magyar Ab-nak a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága, illetve a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.