Nehéz helyzetbe kerültek a halmozottan hátrányos helyzetű falvak az egyébként is elhagyatott dél-csongrádi térségben. Iskoláik államosítása után a kormány úgy ítélte meg, jóval kevesebb a feladat, így minimálisra csökkentették a központból járó pénzösszegek nagyságát is. A polgármesterek szerint az új finanszírozási rendszer átgondolatlan, az önkormányzatiságot veszélyezteti, nincs pénz közmunkára, bérekre. Kübekháza polgármestere levélben tiltakozott Pintér Sándornál.
"Ha kikapcsolnánk a közvilágítást, biztos nem örülne az 1600 falubeli. Pedig már más forrást nem látok" – Molnár Róbertnél, Kübekháza polgármesterénél nemrég elszakadt a cérna. Számításai szerint ugyanis a Szeged mellett, a szerb-magyar-román hármashatárnál lévő faluja idén 28 millió forinttal kap kevesebbet a feladatfinanszírozás bevezetése miatt, mint korábban.
Kübekháza nincs egyedül a problémáival. Csongrád megye déli részén több település is hasonló gondokkal küszködik. A falvak vezetői szerint az államosítás és az új finanszírozás rendszer miatt annyi pénztől estek el, hogy az már napi gondokat okoz az önkormányzatoknak és a zömében köz- és feketemunkából élő lakosoknak. Molnár Róbert szerint idén eddig két olyan hónapjuk volt, amikor egy fillér állami juttatás nem érkezett a kincstártól. "A tavalyi finanszírozáshoz képest idén havonta 2,3 millió forinttal kevesebb állami támogatást folyósítanak, holott a feladatok és az azokkal kapcsoltban felmerült kiadásaink egy fillérrel sem csökkentek" – kesergett a polgármester, aki a problémáival két hete az önkormányzatokat is felügyelő belügyminiszterhez fordult.
A tárca sajtóosztálya az árvíz levonulta utánra ígért tájékoztatást. A polgármestereknek azt ígérték, „a belügyminisztériumban érzékelik a problémát, dolgoznak egy rendeleten”, ami megoldást jelenthet a finanszírozási gondokra.
"Adóparadicsom" – kényszerből
Takaros kis vegyesbolt várja a vevőket Bakson. A teraszán pár ember üldögél, az egyikük a tulajdonos, aki jöttünkkor felpattan, majd bosszankodva visszaül, amikor kiderül, hogy nem vásárolni készülünk. „Pénteken jött a családi pótlék, jöttek, vitték a sót, cukrot, lisztet” – magyarázkodik Erika, miért is lógatja a lábát. „Mindenki segélyből él itt, szépen lassan csúszott le a falu. Vagy 50 családnak szoktam hitelbe adni kenyeret, tejet. Magának lenne szíve elküldeni őket, mikor száz éve ismeri, tudja, hogy rendes emberek, csak hát ide jutottak?” – néz kérdőn az asszony.
„Talán még augusztusig húzzuk, aztán majd keményen behajtom az iparűzési adót attól a néhány csóró vállalkozótól, aki még itt van. Eddig elnézőek voltunk, mert egy ilyen pici faluban mindenki tudja, hogy áll a másik, ha láttam, hogy valaki padlón van, adtunk egy kis időt” – magyarázta a hvg.hu-nak Búza Zsolt, hogy milyen gondokkal küszködik az Ópusztaszer melletti Baks. Búza 2006-ban lett polgármester, azt mondta, akkor Baks 10 millió forintból gazdálkodott havonta, ma 1,7 millió forintból. De volt olyan hónap, hogy százezret utalt az államkincstár a számlájukra.
A pénzügyi nehézségek miatt most veszélybe kerülhet az önkormányzati alkalmazottak fizetése, továbbá a falu fejlesztéséhez létszükségletű pályázatok 10-20 százalékos önrészét sem tudják finanszírozni. Ráadásul Búza szerint a helyzet folyamatosan romlik: mivel egyre szegényebbek az emberek, a regisztrált gépjárművek száma is csökken, így az a 60 százalék, ami helyben maradhatna a gépjárműadóból, szintén egyre kevesebb. Baks lakosságának 30 százaléka roma, pályáztak teleprehabilitációs programra, Wallenberg-díjat is kaptak a tervre. De a pályázat nem finanszírozza a szakképzett munkaerőt, így annak a két szociális munkásnak a bérét is „valahonnan elő kell varázsolni”, akiket a program részeként alkalmazni kell.
A hivatalban már nincs alkalmazásban takarítónő, közfoglalkoztatottak álltak be a nyugdíjasok helyett. Ám Búza szerint ez sem jelent érdemi megtakarítást, hiszen ezzel csak több lesz a munkanélküli a faluban, nekik pedig segélyt kell fizetni. Bakson nagyon sok a rászoruló, a falu több mint harmada hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű – nemcsak a cigányság, hanem a többségi társadalom körében is. A polgármester szerint eddig 250 lakásfenntartási támogatást fizettek ki, továbbá 139 gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyerek él a faluban – ezek a segélyek elviszik a költségvetésük nagy részét.
A közmunkára sincsen pénz
„2000 forintért csiszolást, porolást vállal” olvasható egy kübekházai villanyoszlopon a hirdetés. „Én is megcsinálnám” – jegyzi meg egy az utcán álldogáló, a hirdetést olvasó fiatalember. „Ez a közmunka nem akar összejönni. Mondják, hogy még erre sincs pénze az önkormányzatnak. A feleségem is munkanélküli, három gyereket nevelünk, segélyből, családi pótlékból élünk” – mondja.
A legfájóbb pont Kübekházán éppen a közfoglalkoztatás. Erre az évre a tavalyi 65 helyett már csak 42 munkanélküli foglalkoztatását tervezték be, hiszen Szeged kedvezőbb foglalkoztatási mutatói miatt a falu nem hátrányos helyzetű település. Így a közfoglalkoztatás költségeinek 30 százalékát, mintegy 5 millió forintot is az önkormányzatnak kellene kigazdálkodnia a nem létező saját forrásaiból.
"Eddig fizettük a segélyeket, béreket, számlákat, de mostantól nem látjuk azokat a forrásokat, amelyekből ezeket júniustól fedezni tudnánk" – magyarázza Molnár Róbert. „Tizenegy éve vezeti Kübekházát, szerinte eddig mostohán kezelték a falusi önkormányzatokat, de ami most történik, az Molnár szerint nem más, mint „a vidék lábbal tiprása, innentől kezdve önkormányzatiságról” nem lehet beszélni. Példaként az oktatás államosítását említi: azt mondja, az iskolát már korábban is az egyház működtette, így nekik az átszervezés nem eredményezett megtakarítást.
Nem akar kozmetikázni
„Fideszes vagyok, de a tükörbe is bele kell nézni egyszer” – kesereg Petró Ferenc. Ásotthalom polgármestere a hvg.hu-nak azt mondta, ő már októberben jelezte a kormánynak, hogy milyen nehézségeik vannak, és mi várható az idei évben. Szerinte az adósság kormány általi átvállalása jól jött, de Ásotthalom költségvetése harmadára apadt az új finanszírozási rendszer bevezetésével, miközben a kiadásaik közül csak a pedagógusok bérét vette át az állam – tehát a feladatok jelentős része náluk maradt.
Ráadásul a településnek kell üzemeltetnie a Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskolát – bár hivatalosan nem tulajdonosa –, melynek korábban a megyei közgyűlés volt fenntartója. „Az étkeztetés és a működtetés költségeit az önkormányzat állja. Így mi még pluszfeladatot is vettünk a nyakunkba, már 340 gyermek étkeztetéséről is gondoskodnunk kell, mégis harmadára csökkent a pénzünk” – sorolja a polgármester. „A múltkor elromlott a konyha hűtője, kiderült, hogy javíthatatlan,1,2 millió forintért tudtunk újat vásárolni” – mondta a hvg.hu-nak a polgármester. Jelezték az iskolákat átvevő Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak, hogy új hűtő kéne, de a polgármester szerint nem kaptak választ.
Az új önkormányzati törvény szerint nem lehet hiánya egy településnek, ám Petró Ferenc szerint Ásotthalom képtelen megfelelni ennek a kívánalomnak. „Bevallottan 125 millió forint a hiányunk. Az államkincstár közölte, hogy törvényességi észrevételt tesz. Hát tegyen!” – mondta indulatosan. Több polgármester kollégájával is beszélt a helyzetről, akiktől azt halotta, a törvényi előírást szem előtt tartva inkább „kozmetikázzák” a költségvetést: ingatlanok eladását tervezik be a bevételi oldalra, hogy „eltűnjön” a hiány. Ő erre nem vállalkozott, mert tisztában van azzal, hogy Ásotthalomban senki nem akar házat venni, 10 évvel ezelőtt is így volt ez, a válság idején pedig különösen nincs értéke a falubeli ingatlanoknak.
Szerinte eddig csak azért nem volt nagyobb botrány, mert „félnek a polgármesterek, attól tartanak, ha szólnak, akkor a településüket éri retorzió, még kevesebb pénzt kapnak”. A polgármester már hónapok óta levelezik a pénzügyi gondokról a kincstárral, de onnan a minisztériumhoz küldték, ám azt mondta, onnan is elhajtották.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt Forma-1-es filmjében.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
Bár tavaly február óta a lehetőség erre meglenne, egyelőre nem számít az ORFK a kínai rendőrökre.
