Zagyva a folyosón rendezné le

A jobbikos Zagyva György Gyula (aki nem tagja a pártnak, hanem a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökeként került a Jobbik listájára) az egyetlen képviselő, aki – saját életrajza szerint – ki van tiltva egy szomszédos országból, Szerbiából. A nagydarab képviselő igazi botrányhős lett ebben a ciklusban (például azzal, hogy szamurájkardot vitt egy sajtótájékoztatóra), de már rögtön 2010 május 18-án felhívta magára a figyelmet, mikor első, alig kétperces felszólalás közben egy fideszes beszólt neki valamit, mire ő rámutatott, és azt mondta: „Na, ezt majd a folyosón megbeszéljük!” (A folyosón később nem történt atrocitás.)

Akkumulátorgate, megafon és bírságbajnok

Novák Előd olyan természetességgel tud vérig sérteni egész közösségeket, mintha az lenne a világ legtermészetesebb dolga, hogy "szocionistának" lehet hívni az MSZP-seket a parlamentben, vagy neki nem tetsző újságírókat a bizottsági ülésen. Ezek a fordulatai eddig több mint 250 ezer forintjába kerültek a képviselőnek, akire háromszor szabtak ki bírságot az Országgyűlés tekintélyének megsértése miatt.

A legemlékezetesebb húzása mégis az volt, mikor 2011. június 27-én egy, az utcai tüntetéseket időző kézi hangosbeszélővel szólalt fel a parlament ülésén. Azt kifogásolta, hogy a „mamelukok” bekiabálásától nem hallani a felszólalókat, illetve hogy az Országgyűlés Hivatala többszöri kérésre sem biztosít konnektorokat vagy tartalék akkumulátorokat a képviselők laptojaihoz. Novák ennek nyomatékosítására egy jókora kábeldobot is a terembe cipelt, képviselőtársai nagy derültségére. Az eredmény azt lett, hogy megvonták tőle a szót.

Macsó, de virággal kér bocsánatot

A Fidesz és a KDNP összesen 260 fős frakcióiban kevés, kormányzati tisztséget nem viselő képviselő tűnt ki a tömegből, de Varga Istvánnak sikerült kétes hírnevet szereznie. Történt ugyanis, hogy tavaly szeptemberben a családon belüli erőszak büntethetőségéért indított népi kezdeményezés vitájában azzal akarta lesöpörni az ellenzéki érveket, hogy "talán az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé", elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy "ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak".

Túry Gergely

Varga akaratán kívül sokat használt az ügynek, hiszen megszólalása akkora felháborodást keltett, hogy már a Fidesz sem akarta elsunnyogni a népi kezdeményezést, hanem inkább támogatta azt (állítólag Rogán Antal felesége adott ultimátumot a frakcióvezetőnek). Az erről döntő szavazás után Varga fehér rózsával kért bocsánatot az LMP-s Ertsey Katalintól és Szabó Tímeától, akik viszont a virágot átadták a páholyban helyet foglaló kezdeményezőnek, Halász Pálmának. A kezdeményezésből némi késéssel törvény lett, így július 1-től lesz családon belüli erőszakról szóló tényállás a Btk-ban.

A pulpitusról oktat a kommunistafaló

Kövér László házelnök már 1990 óta tagja a parlamentnek, de ebben a ciklusban bontakozhatott ki igazán: azt már korábban tudni lehetett, hogy kommunistákat eszik reggelire, de házelnökként a pulpitusról bizonyítja ezt minden héten. A legsúlyosabb mondat Schmitt Pál köztársasági elnök lemondása után hangzott el, mikor úgy fogalmazott: „az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek az Országgyűlésben” (később, a házbizottság ülésén ezért bocsánatot kért).

Korábban azzal torkollta le az MSZP-seket, hogy az még hagyján, ha bekiabálnak, „de az, hogy esznek is az ülésteremben, meg isznak is, összetévesztik a büfét az ülésteremmel, az mégiscsak túlmegy minden határon!”. A házelnök még ragozta is: „Szűcs Erikáról van szó, igen, ne nézzen így rám, pontosan önről van szó", majd a kormánypártiak nevetésétől kísérve egy másik MSZP-s képviselőhöz fordult: "Legyen szíves a teásflakonját levenni az asztalról, mert ez nem a büfé - legközelebb a sörösüveget hozza be!" Idén májusban viszont ő maga javasolta a szocialistáknak, hogy „rendeljenek egy nagyfröccsöt a kocsmahangulat mellé!”

Performance-ok

Több, korábban szokatlan jelenség is elterjedt ebben a ciklusban, például az ellenzéki frakciók különféle performance-okkal – általában transzparensekkel – igyekeztek felhívni magukra a figyelmet, vagy tiltakozni a kormánypártok szerintük hibás döntéseire. Az egyik első a Jobbik nevéhez kötődik: még 2010 nyarán, a közbiztonsági csomag szavazásánál történt meg, hogy az egész frakció felállt, és tarkóra tett kézzel megvárta, míg a többi képviselő voksol. Azért tiltakoztak így, mert a törvénymódosítás akár 150 ezer forintos büntetést helyezett kilátásba a párthoz kötődő Magyar Gárda egyenruhájának – vagy ahhoz hasonló öltözék – viseléséért.

Egy másik jobbikos performance

MTI

Emlékezetes volt, hogy a választási regisztrációt lehetővé tevő alaptörvény-módosítás tavaly októberi elfogadásakor az LMP-s képviselők több kötegnyi cédulát dobáltak a karzatról a képviselők közé. A cédulákkal az LMP-sek az 1947-es úgynevezett kékcédulás választásokra utaltak, mivel törvény akkor még tartalmazta az előzetes regisztráció követelményét, ami szerintük csalásokra adhatott volna lehetőséget. Az elnöklő Balczó Zoltán humoránál volt, és felszólította a képviselőket, hogy jöjjenek le a karzatról, már ha nem láncolták magukat oda.

Ezzel a jobbikos alelnök egy korábbi LMP-s akcióra utalt: 2011. december 23-án (fogcsikorgató hidegben) a párt képviselői és aktivistái az Országház kapuihoz láncolták magukat, hogy akadályozzák a szavazást többek közt az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényről. Végül a rendőrök vitték el a tüntető képviselőket és aktivistákat, utóbbiaknak az Országgyűlés akaratuk ellenére is közkegyelmet adott. Múlt héten a Jobbik frakciója is a szavazást próbálta megakadályozni, mikor elfoglalta az elnöki pulpitust a földtörvény zárószavazása előtt. Rájuk nem hívták ki az őrséget, Kövér László szerint ugyanis épp ezt akarták kiprovokálni.

A kétharmad mindent visz, kivéve, ha nem

Új jelenség volt ebben a ciklusban az obstrukció egy másik fajtája, a filibuster is, aminek lényege a parlamenti döntéshozás agyonbeszélése. Erre persze lehetőséget adtak a kormánypártok is: az agyonzsúfolt napirenddel, éjszakai vitákkal szinte tálcán kínálták a lehetőséget. 2011. november 28-án például éjszakára hagyták volna a szakképzési törvény és a munka törvénykönyvének részletes vitáját, de az ellenzéki képviselők egyszerűen szétbeszélték azt. Mivel éjszaka a teremben csak néhány kormánypárti képviselő lézengett, az ellenzék került többségbe, így nem tudták lezárni a vitát.

Másnap délelőtt – ami hivatalosan még a 28-diki ülés volt – már Lázár János Fidesz-frakcióvezetőn is látszott, hogy kissé ideges. Hiába próbálta ugyanis elhalasztani a munka törvénykönyvének vitáját, nem volt elég kormánypárti képviselő a teremben, így nem volt meg a szükséges kétharmados többség. „Tehát úgy tűnik, hogy önök gesztusokat kérnek számon, de nem tudnak gesztusokat tenni” – jött ki a sodrából Lázár, aki a hangzavarban azt mondta: „Még szerencse, hogy az elnök úr pedagógus, bár néhány ellenzéki képviselőtársamnak inkább gyógypedagógusra lenne szüksége”.

Pedig az igazi obstrukció csak ez után következett: az abszolút rekordot a 2011. november 30-diki üléssel állították be, amely szünetekkel együtt 35 órán át tartott, és csak másnak este hét után fejeződött be. Ezen belül is kiemelkedő volt az „Egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról” szóló javaslat általános vitája, amely nyolc és fél órán át tartott. A Fidesz ezek után berágott az ellenzékre, és azóta a fontosabb törvényeket mindig időkeretben tárgyalják, hogy ne lehessen a végtelenségig elhúzni a vitát.

Csak baleset, ha valamit leszavaznak

Az elmúlt években szinte semmi nem tudta megállítani a kétharmados szavazógépet, legfeljebb a technika ördöge vagy az emberi figyelmetlenség. Valószínűleg mindkettő közrejátszott 2010 novemberében, mikor az Alkotmánybíróság jogainak csorbításáról szóló alkotmánymódosítás második verziójáról kellett szavazni, de nem volt meg a szükséges kétharmados többség. Az elnöklő Balczó Zoltán bejelentette: az indítványt elutasították, mire nagy felzúdulás támadt, mert négy fideszes állította, hogy nem működött a gépük, a szocialisták viszont az asztalt verték, mert szerintük Meggyes Tamás csak a szavazás után ért be a terembe. Némi szünet és egy házbizottsági ülés után viszont kijavították az eredményt, és elfogadottnak nyilvánították a módosítót.