A takarékszövetkezet likviditási és tőkehelyzete is kiváló, és a takarékszövetkezet tagja a legnagyobb betétbiztosítási rendszernek, az OTIVA-nak - mondta a PSZÁF szóvivője. A stabil működés tényét igazolja a felügyelet átfogó rutinszerű vizsgálata is, amelyet 2012 ősze óta folytatnak a takarékszövetkezetnél - tette hozzá.

Elmondta azt is, hogy a vizsgálat révén, amelyről még nem született meg a határozat, tudomással bír a felügyelet is a sikkasztási ügyről. Az ellenőrzés kiterjedt a bankbiztonság és a kontroll funkciók állapotára is. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez alapvetően bűncselekmény, annak kivizsgálásában a nyomozóhatóság az illetékes. Természetesen a PSZÁF igény esetén együttműködik minden ilyen ügyben a nyomozóhatósággal - tette hozzá a szóvivő.

Binder szerint a felügyelet még 2010-ben adott ki vezetői körlevelet a belső csalások megelőzéséről és felderítéséről, pontosan ilyen esetek kapcsán. Ebben a bankbiztonsági és kontroll feladatok fontosságára hívta fel a takarékszövetkezetek figyelmét. A fent említett ügyre is a körlevélben leírtak alkalmazásának köszönhetően derült fény - mondta Binder István.

Négy ember ellen indult nyomozás a mezőkövesdi takarékszövetkezetnél történt sikkasztás miatt - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője szerdán. Zákány Ágnes elmondta, hogy az ügyben kizárást kezdeményeztek és így nem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrség nyomoz, az eljárás lefolytatására a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölték ki.

A helyettes szóvivő hozzátette, a rendőrség szakértők bevonásával vizsgál egyes szerződéseket, a kárérték megállapítása folyamatban van.

A Blikk szerdai számában írt arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőkövesden működő takarékszövetkezet négy dolgozója nem létező emberek nevére több hitelszerződést kötött. A napilap úgy tudja, eddig nagyjából 1500 esetre derült fény, a kárösszeg pedig egymilliárd forint körüli is lehet.

A gyanúsítottak az előzőleg felvett hitelt a következő fiktív kölcsönből törlesztették. A szerződő felek kivétel nélkül kitalált személyek voltak, az irataikat fénymásolóval gyártották. A rendőrök a nyomozás során megpróbálták lefoglalni az elsikkasztott pénzt a gyanúsítottaktól, de egyiküknek sem volt néhány millió forintnál több megtakarítása. Védekezésük szerint csak azért csaltak, hogy a központban azt lássák, hogy jól dolgoznak - írta a Blikk.

A lap szerint az egyik gyanúsított a rendőröknek azt mondta, a remélt lottónyereményből akarták visszafizetni az elcsalt pénzt. A nyomózók a házkutatás során bukkantak rá arra a nyilvántartásra, amelyben a kitalált emberek pénzügyeit vezették.