Élményszerűen az árvízről

Az MSZP-s Harangozó szerint az árvízi védekezés során jobban teljesített a kormány, mint a márciusi hókáosznál. Ugyanakkor bírálta a beszámolót, hogy nem tért ki, hova tűnt az a pénz, amit a lakosság dobott össze.

A Jobbik elismerésének adott hangot, hogy nem esett emberéletben kár, emellett a civileket dicsérte. Schiffer András szerint is elismerés illeti meg az állampolgári összefogást.

A KDNP-s Harrach pedig "élményszerűen" elmondta, mi történt a választókerületében. Azt látta, hogy mindenki összefogott, még a rabok is, akikel Harrach beszélgetésbe elegyedett és elmondták, hogy a Duna partján jobb a levegő.

Rogán Antal pedig nem kevesebbet állított 2013-ban, minthogy ez volt az évszázad árvíze. Szerinte a kormány felkészültségének volt köszönhető, hogy ilyen jól sikerült a védekezés. "Sőt, a miniszterelnök ott volt a gátakon" – emlékeztetett.

Árvíz: 10 millió homokzsákot használtak

A belügyminiszter nem önszántából tájékoztat, hanem mert mindezt a törvények írják elő. Így részletesen elmondta, mikor mit csináltak, hogy július 20-ig veszélyhelyzetet tartottak fent. A védekezést egyénként sikeresnek ítélte, de a legfontosabb statisztikai adatok zanzásítva:

Komáromnál 43, Budapestnél 31 centivel döntötte meg az ár a rekordot. A víz 206 ezer főt és 64 veszélyes üzemet veszélyeztetett. Közel 1300 főt telepítettek ki, 47 ezer hektárt öntött el a víz. A védekezés 20 milliárd forintba került, 10 millió 179 ezer homokzsákot használtak fel, 254 munkagép dolgozott. A védekezésbe 18 ezer rendvédelmis, 800 katona, és 36 ezer önkéntes vett részt, "ebben voltak képviselők is".

Rekordár a Dunán

Június elején rekordméretű árhullám vonult le a Dunán, a kritikus szint miatt több település veszélybe került, a károk mértéke több százmilliós. Ahogy a márciusi havazásnál, az árvízi védekezésben is több tízezer civil vett részt.

Kövér megnyitotta az ülés

Ha negyedórás csúszással is, de elkezdődött a parlament ülése. A csúszás amiatt volt, mert az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának közgyűlését is ma tartották. Elsőként Pintér Sándor szólal fel, tájékoztatást ad az árvízi védekezésről.

Pintér beszámol az árvízről

Azon túl, hogy napirend előtt Pintér Sándor belügyminiszter a nagy dunai árvízről és a károk helyreállításáról ad tájékoztatást, a képviselők a kedvenc témáikról fognak beszélni. Így a fideszes Németh Szilárd a rezsiharcnak átnevezett rezsicsökkentésről, az MSZP a kormányt bírálja, a Jobbik szintén, de azért mert nem számoltattak el elég hatékonyan, az LMP pedig csak úgy, mint múlt héten, most is a fiatalok elvándorlásáért aggódik.

A hét legjobb kérdése

„Számíthatnak-e nagyobb megbecsülésre a sportolókat felkészítő, a sport ügyét a hátukon vivő edző?” – kérdezi az egykori kajak-kenu világbajnok, a fideszes Bohács Zsolt. (Az utolsó szót nem véletlenül írtuk egyes számban, így szerepel az Országgyűlés honlapján is – a szerk.)

Nápolyhoz hasonlító állapotok

Alaposan felkötheti a gatyáját az agrárminiszter, vagy államtitkára: az ellenzék, sőt még egy fideszes is őt interpellálja. Szabó Imre (korábbi környezetvédelmi miniszter) azért aggódik, hogy „nápolyi állapotok” alakulnak ki a hulladékgazdálkodási rendszer felforgatása miatt, vagyis az utcán marad majd a szemét, mert nem lesz, aki elvigye. A KDNP-s Tarnai Richárd, mintha Szabó Imrére reflektálna, mivel a kormánypárti öninterpellációk közt azt kérdezi: „Kinek lehet haszna a szemétből?”

Igaz, a sort az MSZP-s Harangozó Tamás nyitja, aki azt kérdezi, „Mi ez, ha nem pénzbehajtás?”. A jobbikos Ferenczi Gábor pedig a múlt heti szocialista kérdést firtatja tovább, azaz, hogy mi lesz a Pápai Húsgyárral és a tönkrement sertéstartókkal. Az állami földbérletek ügyét ezúttal az LMP-s Lengyel Szilvia tarja napirenden „A nagy földrablás, avagy az 'eredeti tőkefelhalmozás' magyar módszere?” című interpellációjával.

Új ombudsmant választanak

Szeptember végén az utolsó 2010 előtt megválasztott tisztségviselő, Szabó Máté ombudsman is távozik posztjáról, ezzel személyzeti értelemben teljessé válik az új rendszer.

Utódjáról ma szavaz az Országgyűlés, Áder János köztársasági elnök Székely Lászlót, az ELTE polgári jogi tanszékének tanárát jelölte, aki az első és a második Orbán-kormány idején is viselt kormányzati tisztséget.

Az ombudsman hivatalának az alaptörvény hatályba lépése óta megnőtt a jelentősége, hiszen a hagyományos feladatain túl – mint erről Szabó Máté a hvg.hu-nak adott interjúban is beszélt – az alkotmánybírósági beadványok előszűrője is lett, illetve hamarosan új funkciókkal is bővül. Az egyik ilyen lesz a korrupcióellenes munka koordinálása, az erről szóló törvényt épp kedden kezdi meg tárgyalni a parlament.