szerző:
Kovács Áron
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Csak az alkotmányjogászok bánják, hogy nem fordulhatnak közvetlenül a taláros testülethez – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában a posztjáról hamarosan távozó Szabó Máté. A 2010 utáni átnevezési hullámból az ombudsman sem maradhatott ki, de sok más tisztségviselővel ellentétben ő kitölthette mandátumát, tippje szerint azért, mert részben az ő koncepcióját valósította meg az alkotmányozó. A távozó biztos a civil jogvédőknek azt ajánlja, szálljanak le a magas lóról, menjenek vidékre és tanuljanak meg a hétköznapi emberek nyelvén beszélni.

hvg.hu: Ketten maradtak a 2010 előtt megválasztott tisztségviselők közül: Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke – bár őt újra meg kellett választani erre a posztra –, és ön. Minek köszönheti, hogy ki tudta tölteni a mandátumát?

Szabó Máté: Sokféle értelmezés adható. Az egyik az, hogy nem volt rossz, amit csináltam, vagy legalábbis elismerte valamennyire az új kormány. Amikor létrejött a kétharmados többség, és napirendre került az alaptörvény és az új ombudsmantörvény, akkor nekem már évek óta megvolt a koncepcióm, hogy egységes intézményre van szükség, szakosított helyettesekkel. Ebben igen élesen szemben álltam a három szakosított ombudsmannal. Ezt a koncepciót az új többség egy idő után magáévá tette, persze bizonyos változtatásokkal. Valószínűleg az volt a feltevés, hogy én már elköteleztem magam a gondolat mellett, és majd igyekszem sikerre vinni. Ez meg is történt, a mai napig vállalom azt, hogy ez egy sikeres akció volt.

hvg.hu: Az alkotmányozó időnként már csak azért is átnevezett intézményeket, hogy megszabadulhasson az azok élén álló vezetőktől. Önt ez is elkerülte.

Sz. M.: Ezt a hivatalt is átnevezték, bár sok teteje nem volt. Az volt az érvelés, hogy a még nagyobb függetlenséget jelzi, ha nem országgyűlési biztos. Az "alapvető jogok" pedig az EU-s szóhasználat átvétele. A mi esetünkben tényleg csak átnevezés volt.

©

hvg.hu: Nem vállalt volna egy újabb ciklust, vagy ez fel sem merült?

Sz. M.: Az én jelölésem Sólyom Lászlóhoz kötődött, aki jól ismerte a tudományos profilomat. Azt mondta: te már eleget tettél a tudományban, most mutasd meg a gyakorlatban is, mit tudsz! Ezt sokan mondták már nekem, hiszen már ’89 előtt is civil témákkal foglalkoztam. Már akkor is kérdezték, hogy „te meg miért nem csinálsz már valamit?”, én meg furcsálltam, hiszen oktató meg kutató vagyok, mit csináljak még? Amikor Sólyom Lászlót nem választották újra, akkor az én újrajelölésem esélye is meglehetősen kicsivé vált. Nekem ő annyit mondott akkoriban, hogy újra jelölhető vagy, ha jól dolgozol. A következő két köztársasági elnöknél nem voltak ilyen határozott horgonyaim.

hvg.hu: Megfordítva a kérdést: kapott olyan jelzéseket 2010 után, hogy ne is számítson folytatásra, vagy álljon le bizonyos dolgokkal?

Sz. M.: Nem, egyáltalán nem. Direkt kísérlet hat év alatt sosem volt, egyik kormány sem kívánt face to face befolyásolni. Azt mondanám, hogy 2010 előtt, a szocialista kormányok idején több – mondjuk így – utalás, üzenet, vagy nyomás volt. A Fidesz-kormányzat idején viszont semmi, se negatív, se pozitív. Olyannyira nem, hogy a sajtóból tudtam meg: Székely Lászlót jelölik utódomnak. Onnan azért sejtettem, hogy nem engem jelölnek, hogy közeledett a jelölés időpontja, de hozzám nem szólt senki.

hvg.hu: Említette, hogy szerepe volt az új ombudsmani rendszer kialakításában. Azt szorgalmazta, hogy négy egyenrangú biztos helyett egy ombudsman legyen, a többieket pedig a helyettesévé tegyék. Miért volt ez fontos önnek?

Sz. M.: Nem véletlen, hogy így van Európában sok helyen. Azt, hogy így kellene legyen Magyarországon is, én fogalmaztam meg először nyilvánosan egy Népszabadság-vitacikkben, 2009-ben. Másutt egyszemélyi vezetés volt, még ha több is volt a szerep, nálunk viszont a négy ombudsman szerepét egymás mellé helyezték. Ebből kialakultak a konfliktusok, a hatásköri viták. Most csak annyi változott, hogy én nyíltan beszéltem róluk. A költségvetés gazdája például mindig az állampolgári jogok biztosa volt, létezett egy gentlemen's agreement, hogy a pénzt a munkatársak száma szerint osztják el. Ez bebetonozta az adott struktúrákat, bármilyen változás késhegyig menő egyeztetéseket igényelt. Most kizárólagos fejezetgazda az alapvető jogok biztosa, nincs leosztás, de a helyetteseknek van egy-egy kis létszámú, önálló irodájuk, én abba nem szólhatok bele, hogy ott ki dolgozik. Persze azoknak, akik korábban önálló ombudsmanok voltak, megszokták, hogy több tucat munkatársuk van, és a költségvetési hányadukkal önállóan gazdálkodnak, ez negatív változásként jelentkezett.

©

hvg.hu: A változások egyik, kívülről is látható jeleként a kisebbségekért felelős helyettese, Kállai Ernő például szinte teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. Hogyan viselték a helyettessé visszaminősített biztosok a változásokat?

Sz. M.: Nyilván egy többmenetes sokk volt, hogy lefokozták őket helyettessé, de elfogadták, pedig akár le is mondhattak volna.

hvg.hu: Volt, aki le is mondott, Fülöp Sándor távozott….

Sz. M.: Egyből, az új rendszer indulásakor nem mondott le senki, pedig már akkor meg lehetett volna azt mondani, hogy én ezt így nem csinálom tovább. 2012. január 1. előtt volt egy megbeszélésünk, és azt mondták: jó, elfogadjuk ezt a szabályozást, és meglátjuk, milyen lesz. Fülöp Sándor aztán szeptemberben mondott le. Kállai Ernő deklarálta, hogy nem akar nemzetközi színtéren, vagy a belső nyilvánosságban önállóan szerepelni, csak azokkal a jogokkal él, amiket neki a törvény biztosít. Ez azt jelenti, hogy megvan az irodája, vizsgálatokat indíthat, alkotmánybírósági beadványt nyújthat be rajtam keresztül. Mikor mi a sajtóhoz fordultunk egy ügyben, mindig megemlítettük, ha Kállai Ernő indította azt, de ő nem kívánt önállóan nyilatkozni. Fülöp Sándor másként dolgozott, én hagytam őket, hogy kialakítsák a saját szerepüket. Szabó Marcel, az új helyettes teljesen önállóan szerepel, itthon és külföldön egyaránt.

hvg.hu: Amikor megválasztották 2007-ben, rögtön a szavazás után azt mondta, hogy az ombudsman nem Zorro, nem Batman, később pedig egy fakarddal demonstrálta, milyen kevés jogköre van. Mennyire érezte szűknek a mozgásterét?

Sz. M.: A 2012 előtti szituációban éreztem a szűkösséget, de ma már nem. Ez egy egyre erősödő intézmény, hamarosan komoly fejlesztések lesznek, két év alatt húsz emberrel nő majd meg a hivatal. A fakard abból a szempontból nem volt rossz ötlet, hogy az ombudsman mindig fakarddal viaskodik: nincs fém kardja, ami vág, vagyis nincs kötelező ereje a szavának, a fakarddal csak rámutat a problémára. De ez az igazi ombudsman, nem is kell, hogy bírságoljon, vagy bíróként ítéleteket hozzon!

©

hvg.hu: Erősödést említett és növekvő hivatalt. Milyen irányba fejlődik az ombudsman intézménye?

Sz. M.: Az alapvető jogok biztosa jóval erősebb pozíció lesz, mint korábban, nagyon fontos irányokba fejlesztik tovább. Megkapja a korrupcióellenes munka teljes felügyeletét január 1-től, tíz új munkatárssal, aztán egy év múlva megkapja az ENSZ kínzás és embertelen bánásmód elleni nemzeti ellenőrző intézménynek a szerepét, ami szintén plusz tíz embert jelent, akik mindenféle fogva tartás körülményeit ellenőrizhetik. Valószínűleg megkapja az ENSZ emberi jogi intézményeinek A-kategóriás besorolását, ami a külügyi profil nagyon erős növekedését fogja jelenteni, és amire készülünk is már egy ideje. A sajtóból tudom, hogy az ombudsman-jelölt Székely László lehet a Velencei Bizottság új magyar tagja. Ez a négy dolog jelentősen megemeli ezt a pozíciót, és sok új munkát is ad.

hvg.hu: Az már megerősítette az ön pozícióját is, hogy az alaptörvény által létrehozott rendszerben gyakorlatilag ön maradt az egyetlen, aki az alkotmánybírósághoz fordulhat.

Sz. M.: Hála Istennek, ez nem így van, ezt is félre szokták érteni.

hvg.hu: Tudom, hogy jogilag más is fordulhatna, de ma nem olyan a helyzet, hogy az országgyűlési képviselők negyede ugyanarra a papírra leírja a nevét.

Sz. M.: Most mit csináljunk? Az alkotmány egy általános szabályrendszer, és nem arra van kitalálva, hogy a bal- és jobboldali ellenzék éppen nem tud, vagy nem is akar egymással beszélni. Az igen nagylelkű lehetőség, hogy az ellenzék egynegyeddel az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Ha ez működne, akkor naponta több beadvány is lenne, megtámadhatnának mindent, ami nem tetszik nekik. Azt persze nem tudom, hogy jó lenne-e, mert túlterhelnék az Alkotmánybíróságot. A másik dolog, hogy az állampolgárok tulajdonképpen ugyanolyan számban fordulnak hozzánk, mint fordultak annak idején az Alkotmánybírósághoz. Sőt, vannak olyan nagy esetek, mint a trafik-ügy, hogy 22 ezer aláírással jön egy beadvány. Szerintem elsődlegesen az alkotmányjogászok gondja, hogy nem tudnak ügyes, ravasz beadványokat írni, majd a válaszokat az oktatásban és a kutatásban használni. Nekem ez akkor lett világos, amikor azt láttam, hogy nagyon szerették volna, hogy benyújtsuk a negyedik alkotmánymódosítás elleni beadványt, mert kíváncsiak voltak, mit mondanak az alkotmánybírók. Na és mit csinált az Alkotmánybíróság a polgárok beadványainak nagy részével? Többnyire eltette, és nem foglalkozott vele. Mi minden egyes beadványra válaszolunk, foglalkozunk vele, és előbb-utóbb azt mondjuk, hogy elküldjük, vagy nem küldjük az Alkotmánybírósághoz, amely arról döntést hoz.

hvg.hu: Ismerve a magyarok panaszkodó kedvét, ez valószínűleg hatalmas ügyterhet jelent. Győzik ezt a munkatársai?

Sz. M.: Múlt év elején még nem mertem volna, de ma már merem állítani, hogy igenis, bírunk ezzel a feladattal. Igazság szerint volt egy negyedév, mikor senki nem adott be semmit, de aztán az első nagy ügy, a hatályba léptető rendelkezésekkel kapcsolatos beadvány után megindult az áradat. Mi persze szelektálunk, de ez azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság a mi beadványainkat már tényleg tárgyalja. E tekintetben határozottan ellenkezik a véleményem Sólyom Lászlóéval, nem volt jó, hogy minden egyes állampolgár minden ügyben érdekeltség nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhatott. Ez az új, szűrős megoldás bevált, jól működik. Az már más kérdés, hogy a negyedik alkotmánymódosítás kitörölte a friss alkotmánybírósági döntéseket.

A nevezetes fakard ma is meg van az ombudsmani hivatalban
©

hvg.hu: Pedig egy pillanatra azt gondoltuk, hogy a fakardot aknavetőre cserélte, amikor az ön beadványára megsemmisítették az alaptörvény átmeneti rendelkezésének jelentős részét.

Sz. M.: Nem, fakard maradt az továbbra is. Még az én kollégáim egy része is azt hiszi, hogy eldöntöttünk valamit, amikor beadjuk az indítványt, pedig nem, csak továbbvittünk egy beadványt. Sok esetben csak azért tesszük – még ha másképp is gondolkodunk, mint a beadványozó –, hogy az a várhatóan elutasító döntés egyáltalán megszülessen, mert fontos ügyről van szó, arról jó, ha az Alkotmánybíróság dönt.

hvg.hu: Az Alkotmánybírósághoz fordulás joga nem vette el az energiáikat az egyéb vizsgálatokról?

Sz. M.: Nem, meg tudtuk úgy oldani, hogy emiatt nem volt kevesebb vizsgálat. A beadványok vizsgálatokat is szülnek: sok esetben ugyanis az alkotmányos visszásságok egész garmadája látszik – mint a trafikügy esetében –, de a téma mégsem az Alkotmánybíróságnak való. Nincs nyilvánvaló ellentmondás az alkotmány szelleme és a jogszabály szövege közt, mert például a gyerekjogok még igazolhatják is, hogy meghatározott módon kelljen dohányterméket árusítani. Az más kérdés, és ki is vizsgáltuk, hogy nem úgy volt meghirdetve a pályázat, ahogy kellett volna. Csak egy seb a sokból: nem mondták azt meg, csak közben alakult ki, hogy mi mindent is lehet majd árulni a trafikokban. A vizsgálatok és az alkotmánybírósági beadványok ugyanabban az ügyben tehát párhuzamosan is mehetnek, nem zárják ki egymást.

hvg.hu: Hivatali idejének elején a leglátványosabb húzása a terepmunka volt, mikor például elment  büntetés-végrehajtási intézetekbe. Ez folytatódott?

Sz. M.: Az nem olyan jó, ha én megyek, mert akkor meg kell mutatni az új konyhát, az új postaládát, és a néha már azt mondom, hogy nem nézem meg, elhiszem, hogy ott van. Így nem lehet vizsgálni, az inkább egy ceremoniális dolog, ha én is ott vagyok. De a terepvizsgálatokban elmélyültünk, módszertani újítás is létrejött. Azon gondolkoztunk, hogy az egységes ombudsmani intézménynek egyszerre kell a jövő nemzedék, a nemzetiségi meg az általános témákat hozni, és kitaláltuk: területileg vizsgálunk meg egy közösséget. Konkrétan Szentgotthárdot: van szlovén nemzetiség; ott működik Európa legnagyobb elmeszociális intézete, amit ki kéne tagolni; ott volt egy sor környezetvédelmi probléma, a már leállított égetőmű-beruházástól, a Rába habzásáig. Ezt mind egyben néztük meg A válság vesztesei című kutatásunkban. A másik, szintén széles körben elismert terepvizsgálatunk a közfoglalkoztatással volt kapcsolatos, ezt öt helyen vizsgálták a kollégáim, ötven panasz alapján. Többször megkaptuk a hivatalosságoktól, hogy maguk csak öt helyen vizsgálódtak, mikor a közfoglalkoztatás majdnem kétezer településen zajlik, de azt kell mondjam, az öt településen sikerült azokat a mérvadó problémákat megtalálni, amik sajnos máig is jellemzik az egész rendszert.

©

hvg.hu: Látja a munkája eredményét konkrét ügyekben is? Látszik például valamilyen ív a büntetés-végrehajtás terén az ombudsmani vizsgálattól az új feladaton keresztül az új törvény koncepciójáig?

Sz. M.: Az összes szakember, meg aki gondolkodott, láthatta, hogy ha szigorítjuk a büntetést, egyre több az életfogytiglan, plusz a szabálysértési elzárás, meg a gyereket is elzárjuk, akkor probléma lesz a büntetés-végrehajtásban. Messze nem tudunk lépést tartani azzal az elítélti és fogvatartotti tömeggel, ami így megjelent. Nyílt titok, hogy aki eljut Strasbourgig, az meg fogja nyerni, mert a büntetés-végrehajtás intézményeiben többnyire nincs meg az egy fogvatartottra előírt négyzetméter és légköbméter. Megvan a jó szándék, valami pénz is jön, valami fejlesztési koncepció is van, de lassan őrölnek ezek a malmok. Több évtizedes gond, az IMEI (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet – a szerk.) megoldása, együtt az OPNI-val (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet – a szerk.), kíváncsi leszek rá. Új intézeteket fognak nyitni, átalakítják az egész bv. logikáját. Majd meglátjuk, milyen lesz a gyakorlat, de vannak benne előremutató gondolatok. Nem mondom, hogy ez épp az ombudsmani munkának az eredménye, de az is hozzájárult.

hvg.hu: Milyennek látja a civil jogvédelem helyzetét ma Magyarországon? Külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy meggyengültek a szerveztek, talán anyagilag is, miközben nyílt politikai támadások érik őket.

Sz. M.: Nem igaz, hogy mindenben gyenge a magyar civil társadalom. Ide, az ombudsmanhoz is el tudja hozni a problémáit, el tudja vinni Brüsszelbe is. Vannak olyan szervezetei, amelyek képesek a beadványaikat úgy megfogalmazni, hogy nagyon nehéz nemet mondani nekik. Én inkább változásról beszélnék. Azok a jogvédő szervezetek, amelyekre utalt, nyilván keresik a helyüket az új szituációban. 2006-ban volt egy nagy lökés, de ez a nagy hal elúszott, ma már nem ez a fő téma, újakat kellene keresni. A téma végtelen sok, de nem olyan mutatós: a börtönt vagy a korrupciót nem látják az emberek, és nem is akarják látni úgy, mint a rendőri vagy más brutalitást az utcán. Ma ilyen téma csak akkor kerül elő, mikor valakit agyonvernek, mint Izsákon. A civil jogvédő munka azért is nehézkes, mert a civil társadalom regionálisan fejletlen, erősen Budapest-centrikus. Hol vannak a bv-intézetek, hol van a kegyetlenkedés? Helyben van, és ez Budapestről nem látszik.

Nagyon kevés szervezet van, országosan is terjeszkedne, hogy sok helyi csoportja legyen. Inkább beálltak abba a professzionális lobbi szerepbe, hogy Magyarországon mi vagyunk a jogvédők, ide az uniós pénzt; újságíró jön, mi elmondjuk, hogy sok itt a disznóság! Eléggé felelőtlenek tudnak lenni, egyből a legradikálisabb negatív minősítését merészelik adni egy komplex problémának, amit én és a munkatársaim nem tehetünk meg. Ezzel csak a társadalom egy kis szegmenséhez szólnak, nem tudják megszólítani azokat, akik a problémáknak tényleg a sűrűjében élnek. Más nyelv is kell, le kell tudni fordítani az emberi jogokat a hétköznapi emberek nyelvére. Úgy is mondhatnám: szálljanak le a magas lóról, és magyarázzák el Mari néninek, hogy miért nem kell félni a menekülttől Vámosszabadiban, a fogyatékossággal élőktől Szilvásváradon!

A politikai támadás mindig a nagy ügyek mentén érkezik, most épp azért, mert bizonyos diákszervezetek Sorostól kapnak anyagi támogatást. Pedig Soros pénzelte anno a Fidesz nevű szervezetet is, amikor ők tiltakoztak az akkori rezsim ellen. De például én is kaptam 15 ezer dollárt a Pajzsuk a törvény - rászoruló csoportok az ombudsmani jogvédelemben című, utolsó átfogó kötetünkre. Kaptam más projektekre is. Érdekes dinamika ez, amiről azonban csak néhány hét múlva, társadalomtudósként beszélhetek majd, amikor újra kezdem a tiltakozás-kutatást. Az ombudsmannak ugyanis tilos olyan módon megnyilvánulnia, hogy azzal kapcsolatban a politikai nyilatkozatnak akár a gyanúja is felmerülhessen.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Itthon

Az elítéltek látogatásával kapcsolatban szólalt meg az ombudsman

Szabó Máté ombudsman szerint a büntetés-végrehajtási intézménybe való belépéskor a fogvatartottak látogatóinak lakcímét ellenőrizhetik, de a lakcímkártya nem feltétele a belépés engedélyezésének. Az erről szóló rendelkezés alapján a személyazonosságát és a belépés indokát kell csak igazolni a látogatónak.

hvg.hu Itthon

Orbánék bejáratott emberét jelölte Áder ombudsmannak

Áder János köztársasági elnök bejelentette: az első és a második Orbán-kormány idején is kormányzati megbízást kapó Székely Lászlót, az ELTE jogi kara polgári jogi tanszékének a tanárát jelöli ombudsmannak. Szabó Máté hatéves mandátuma szeptember végén jár le.

MTI Itthon

Ombudsman: túllépte hatáskörét a katasztrófavédelem vezetője

Az ombudsman szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője túllépte hatáskörét, amikor két normatív utasításban általános jelleggel korlátozta a hivatásos tűzoltók egyesületi szerepvállalását, ezért az utasítások hatályon kívül helyezését kérte – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-vel.

Utoljára árulta el a Netflix, pontosan hány új előfizetőt szereztek

Utoljára árulta el a Netflix, pontosan hány új előfizetőt szereztek

Hivatalos: itt a kupésra faragott Skoda Kodiaq GT

Hivatalos: itt a kupésra faragott Skoda Kodiaq GT

Világháborús gránátot találtak a Lánchídnál

Világháborús gránátot találtak a Lánchídnál

A nagymamája hamvaival megtöltött sütit osztogatott egy lány az osztálytársainak

A nagymamája hamvaival megtöltött sütit osztogatott egy lány az osztálytársainak

Chrome böngészőt használ? Most frissítsen, a Google módosította az egyik leggyűlöltebb funkcióját

Chrome böngészőt használ? Most frissítsen, a Google módosította az egyik leggyűlöltebb funkcióját

A kormány épp leépít, miközben Újbuda pluszfizetéssel enyhítené a munkaerőhiányt

A kormány épp leépít, miközben Újbuda pluszfizetéssel enyhítené a munkaerőhiányt