A kormánypárt népszerűsége lényegében már a ciklus közepe óta emelkedik, a 2012 közepén a teljes népességben mért 21-23 százalékhoz képest több mint másfélszeres (36 százalékos) szavazótábort tudhat maga mögött – közölte a Medián.

Az októberi – de még a 23-ai és azt követő ellenzéki konfliktusok előtt készült – felmérés szerint még ha össze is adnánk a Jobbikon kívüli ellenzéki pártokra jutó voksokat, az eredmény jócskán elmarad a Fidesz számaitól. Ráadásul a Fidesz szavazói nemcsak többen lettek, de elkötelezettebbek is a többi párt híveinél.

Medián

Időközben a választópolgárok is fokozatosan aktivizálódnak: jelenleg már a válaszadók 51 százaléka gondolja biztosnak, hogy elmenne szavazni – ez az arány néhány százalékkal meg is haladja azt, amit az előző ciklus hasonló időszakában mért a Medián. A pártnélküliek aránya – akárcsak 2009 őszén – 30 százalék, ezen belül a biztos szavazók 11 százaléka nem tudja vagy nem mondja meg, melyik pártra szavazna.

A Fidesz szilárduló helyzete más mérési eredményekben is megmutatkozik. A kormány teljesítményének megítélése 2012 közepe óta javuló tendenciát mutat, jelenleg a válaszadók 41 százaléka értékeli jónak a kabinet munkáját. És bár az emberek többsége (56 százalék) még mindig úgy érzi, Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, a derűlátók aránya egy év alatt 16-ról 37 százalékra nőtt.

Még mindig többségben, de már csak relatív többségben vannak azok a választópolgárok, akik jövőre kormányváltást szeretnének: az arányuk júliusban még 52 százalékos volt, szeptemberben 45 százalékra esett vissza, most októberben 47 százalékon áll.

A vezető politikusok népszerűségi rangsorát is a kormányoldal prominensei uralják, jó néhány politikus, köztük Orbán Viktor kedveltsége is számottevően javult az elmúlt három hónapban. Orbán 45 százalékos népszerűsége azt is jelenti, hogy a miniszterelnököt jelenleg közel másfélszer annyian támogatják, mint a baloldali ellenzék legnépszerűbb képviselőit, Bajnai Gordont (32 százalék) vagy Mesterházy Attilát (31 százalék).

A két szövetséges ellenzéki listavezető közül viszont a kormányváltást óhajtók változatlanul az Együtt 2014 vezetőjét tartják többen alkalmasnak a miniszterelnöki posztra: 42 százalék szavazna rá, szemben az MSZP-elnököt alkalmasabbnak gondoló 35 százalékkal.

Ha úgynevezett nyitott kérdésben tudakoljuk a kormányváltást óhajtó válaszadóktól, hogy kik számukra a legrokonszenvesebb, illetve a legkevésbé rokonszenves ellenzéki politikusok, a szoros versenyben álló kettőshöz felzárkózik a harmadik listavezető, Gyurcsány Ferenc, akit minden negyedik megkérdezett elutasít ugyan, de ennél valamivel többen vannak, akik a legszimpatikusabb közszereplők közé sorolják.

Az élboly hasonlóan alakult akkor is, amikor a válaszadóknak széles ellenzéki kínálatból kellett kiválasztani egy feltételezett közös választási lista első helyezettjeit – az egyetlen feltűnő különbség, hogy Kuncze Gábor gyakorlatilag holtversenyben osztozik a DK elnökével a harmadik-negyedik helyen.

A felmérést október 11-e és 16-a között készítette a Medián, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.

A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.