A nyolc országra, köztük Magyarországra is kiterjedő felmérésben részt vevőknek átlagosan a 76 százaléka vélekedett úgy, hogy az elmúlt öt évben erősödtek az antiszemita jelenségek, különösen az interneten.

A válaszadók 66 százaléka tartja jelentős problémának hazájában az antiszemitizmust. A magyarországi válaszadók körében a legerősebb ez a vélekedés (91 százalék). A második helyen Franciaország és Belgium áll, egyaránt 88 százalékkal. Minden ötödik válaszadó tapasztalt a felmérést megelőző egy évben antiszemita incidenst szóbeli vagy fizikai támadás, vagy zaklatás formájában.

A mintegy hatezer ember megkérdezésén alapuló, a FRA közlése szerint a statisztikai ismérvek alapján reprezentatívnak nem tekinthető tanulmány szerint az ismertté váló esetek száma elmarad a valóságostól. 

A FRA sajtóközleményében emellett rámutatnak arra is, hogy jelentős eltérés van a vizsgált országok között. Míg például Nagy-Britanniában a válaszadók kilenc százaléka volt gyakran tanúja olyan vélekedésnek, hogy "a zsidók a felelősek a gazdasági válságért", a magyarországi válaszadók 59 százaléka találkozott ilyen kijelentéssel. Az uniós kormányok és az EU szerveinek döntéseit tanácsokkal és adatokkal segítő FRA első alkalommal készített átfogó felmérést a témában.

A felmérés eredményei alapján a FRA több ajánlást is megfogalmazott az európai döntéshozóknak. Ezek között szerepel, hogy a tagállamoknak hatékonyan és átfogóan nyilvántartásba kell venniük a zsidó embereket érő alapjogi sérelmeket. Szorgalmazzák azt is, hogy a közszereplők nyilvánosan ítéljék el az antiszemita kijelentéseket. Az ajánlás kiterjed arra is, hogy EU-nak és tagállamainak hatékony módszert kell találniuk az interneten megjelenő antiszemitizmus növekvő jelenségével szemben.

A közvélemény-kutatást 2012 szeptembere és októbere között végezték nyolc uniós tagállamban - Belgium, Franciaország, Lettország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Svédország - amelyekben becslések szerint együttesen az európai zsidó emberek mintegy 90 százaléka él.