Azért nem volt rendszerváltás, mert "megmaradt a sztálini alkotmány", mert "az Alkotmánybíróság megakadályozta a reprivatizációt", és mert "nem engedte meg az igazságtételt", és "miatta nem volt lusztráció", vagyis miatta nem lehetett feltárni a kommunista titkosszolgálatok működését és ügynökeit – ilyen és ehhez hasonló klisék terjedtek el és rögzültek a jobboldali közvéleményben, és a megalapozatlan vélemények a jobboldali identitás részévé váltak, különösen mivel a kormánypártok és a kormánypárti média megerősítést nyújt ezekhez – írja Sólyom László abban a cikkben, amelyet a Heti Válaszban jelentetett meg.

Fazekas István

A rendszerváltást követően az Alkotmánybíróságot vezető, később államelnök Sólyom László pontokba szedve igyekszik cáfolni a berögzült hiedelmeket. Nem igaz az, hogy az Ab nem engedte a reprivatizációt, ellenben szabad kezet adott hozzá az Országgyűlésnek – írja. Az igazságtételt illetően azt írja: ugyan az Ab elkaszálta a Zétényi-Takács féle törvényjavaslatban foglalt büntetőjogi igazságtételt (mivel azt az akkor hatályos alkotmányhoz kellett mérni), arra rámutatott, hogy a nemzetközi jog keretein belül lehet üldözni a politikai bűncselekményeket. A lusztrációt pedig – írja – az Ab nemhogy nem akadályozta, hanem mulasztásos alkotmánysértést állapított meg annak elmaradása miatt.

A rendszerváltás becsülete az ország becsülete is, a jogállami forradalom és a rendszerváltás Magyarország nagy teljesítménye volt – szögezi le Sólyom, felemlegetve, hogy a magyar kormányfő helyettese eközben érintetlenül hagyott, obskúrus módon módosítgatott kommunista alkotmányról beszél, amelyet a kormánypárti retorikában végre levált az Alaptörvény. Ahogy az Ab az alkotmányt védi, úgy a Kúria sem a bankok mellé áll, hanem azt mondja ki, ami a jog – írja Sólyom.